Ma még nagy tűz lobog benned,
szikrát szórva perzsel, éget,
tudod mindig, mit kell tenned,
hogy a láng ne érjen véget.
Holnap vajon lesz-e elég
önként adott tűzrevaló,
ami volt, már minden elég.
Ez az élet, ez a való…
Tüzedre már senki nem tesz,
megszűnik a régi varázs,
lángolásod semmivé lesz,
marad csak az izzó parázs.
Aztán lassan az is kihűl,
fényt sem ad már, nem is éget,
hideg magány vesz majd körül,
boldogságod így ér véget.
Irta: Törő Zsóka
Schwellende Feuer
Heute brennt es noch Lichter hoch,
Funken strahlend brennt und feuert,
du weisst immer, was muss tun noch,
dass die Flamme nicht ausgeht.
Ob es Morgen brennt noch den Brand,
dass frei gegebener Brennstoff,
was da war, ist aller verbrannt.
Das ist das Leben, laut und schroff.
Keiner legt an dein Feuer auf,
weg ist der alte Zauber Flut,
die Flammen gehen langsam aus,
zurück bleibt die hitzige Glut.
Allmählich wird auch jener kalt,
es leuchtet nicht, brennt auch nicht mehr,
die Einsamkeit macht bei dir halt
das Glück ist weg, ohne Wiederkehr.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni