Az éles hópelyhek arcon marnak
Belül is érzem a dermesztő telet
A fűszeres forralt bor nem ad oltalmat
Akadozik fáradt szívemben a szelep
Nincs válasza az öreg sóhajnak.
A teljes fagy egyre közelebb
A halálos-hideg hóharmat
hamarosan belep.
– . –
Mágus magam azon kapom
a verőfényes őszi napon,
(Bár a csúz hasogat
minden ízem szenved)
Hogy azt nézem: lugasomat
tavasszal hogyan metszem meg.
1 hozzászólás
Nagyon lehangoló, különben lehetne jobbá tenni!
Kata