Tudnál-e szeretni
Hogyha kisded volnék
Szemembe nevetni
Hogyha kislány volnék
Tudnál-e szeretni
Ha menyasszony lennék
S az imakönyvemben
Te lennél az emlék
Tudnál -e szeretni
A nyoszolyóágyon
Tudnád -e mi lenne
A legszebbik álmom
Hogyha sírnék végig
Majd asszony koromba’
Hoznál-e virágot
A kis ablakomba?
Szeretnél-e a akkor
Mikor lázas vagyok
Mikor sírnak értem
Sirató asszonyok
Tudnád -e értem
A jóistent szeretni
Mikor sáros földbe
Kell engem temetni?
7 hozzászólás
Ez gyönyörű lett, ez a versed testszik a legjobban eddig, erre még szerintem később is visszatérek, hogy elolvassam többször:)
Ez nagyon jó! Benne van az egész élet ebben a versben. Az öregedés, az elmúlás, a szerelem, a féltés, a bizonytalanság, halál és isten……nem sorolnám. “Hoznáé – e virágot a kis ablakomba?” Ez fantasztikus!!!!
Köszönöm Nektek! Szívből örülök, hogy tetszett!
Szeretem olvasni a műveidet, és mindig bebizonyítod, hogy van benned tehetség.
Ez erősen jó lett 😀 Igazán nagyon tetszik. Elgondolkoztatott…..valami érdekesen jó, de mégis egy picit fanyar érzést keltett bennem, aminek most, jelen esetben csak pozitív hatását élem meg 🙂 Az is megragadott a versedben, hogy miképp viszonyulsz a halálhoz……nem kell tőle félni, mert a “Jóisten” vitt el. A kérdéseid is magukkal ragadtak, hogy aki velünk van, mindig fog szeretni? Reméljük, hogy igen 😀
Köszönöm az élményt!
Üdv.:lkata:)
Köszönöm szépen, Kata. 🙂 Jólesett olvasni a soraidat, s nem csak azért, mert csupa dícséret, hanem azárt is , mert ennyire érzed, amit ki szerettem volna fejezni. Köszönöm mégegyszer. 🙂
szia Virág!
alaposan elbizonytalanítottál keménységemben és kevélységemben, amit eddig a népies mondókákról vallottam ezzel a költői kérdéseddel, mely egyszerre volt naiv és bölcs, és nagyon megdolgoztatta beszűkült agytekervényeimet.
leginkább a 2., 3. és 4. versszak tetszett…mintha már olvastam volna, de nagyon eredeti
Üdv: Cal
Hogy miket talál az ember a "véletlenül" ajánlásban? Sallangmentes, népdal-szerű kis csoda ez a vers, örültem neki!
Üdv,
Poppy