Még hamut szór a szél,
és némi pernye száll,
de lohad már a tűz,
mert lomha lett a nyár.
A kétszáz éves fűz
bénultan imbolyog,
homokkal teltek már
a szikkadt lábnyomok.
A nagyvilágban most
csalárd erő feszül,
a fény is elhajol,
az űr szélére ül.
Vállat von a vén Föld,
majd megrázza magát.
'A férgese hulljon!'
Aztán forog tovább.
10 hozzászólás
Kedves Kati!
" 'A férgese hulljon!'
Aztán forog tovább."
Ez csoda jo1
Nagyon ötletes!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Ui nagyon élvezem írásaidat!Különösen
hogy sok különbözö témákról irsz!
Kedves sailor!
Az ember, ha nyitott szemmel jár, sok mindent észrevesz. Ha meg már öreg is ráadásul, sok mindent átél. Aztán már csak papír meg toll kérdése az egész.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Remek ez a versed, nagyon tetszik!
A Föld bizony megrázza magát, de vajon tényleg csupán a férgese hull?
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Bizony, az ártatlanok is vesznek, sőt néha a bűnösök megússzák. Szomorú világban élünk.
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Nekem ez az " agyamba égett" Amúgy tipikus hozzá állás.
Láttam, olvastam, hallottam. Aztán meg nem.
Végül is mit vártunk igazán?
Ezzel én be is fejeztem. Majd karácsonyra küldök emailt, ha lesz…
Ennyit akartam!Minden jót!
Szeretettel: Ági
Kedves Ági!
Talán lesz még karácsonyunk. Bízzunk benne!
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Azt hiszem igazad van, de..
🙂
A férges is az terműföldre hullik, így a változás elkerülhetetlen.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Igaz, csakhogy az egy férgesből nagyon sok férges lehet. De reménykedjünk.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Nagyon jó gondolatok:
"A nagyvilágban most
csalárd erő feszül,
a fény is elhajol,
az űr szélére ül."
Az egész vers annyira rátapint mindenre,ami ma megy.
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Valóban, a mostani eszement helyzet váltotta ki a keserű sorokat.
Szeretettel: Kati