Víztükörben konduló
Harang hangja tükröződik.
Víz-madár ficánkol,
Felhő égen tovább csúszik
Tavasz szabad, vége
Télnek, barázdába
Magot kérek..
Víztükörben, víztükörben
mosolygó patakja
Táncol, hallgatózik
Még a szín, sápadt
Barna zöldbe csíp..
Kergetőzik, elszelel
Sápadó szellőkebel.
Víztükörben konduló
Harang hangja tükröződik.
2 hozzászólás
Ötletes, pörgős kis vers, juó volt olvasni, a közepén különösen tetszett a ritmus! Egyedül talán a legutolsó szót hosszabb egy kicsit a kelleténé, oda (bár szabadvers) elfért volna egy 3 szótagú, a kondulóra rímelő befejezés.
Örülök, hogy olyannak tartod.. végül is a visszhang az első két sor tér vissza a végén, szórul szóra, megerősítve a címet.. kb ennyivel tudom magyarázni..
Köszönöm, hogy írtál, és olvastad
tim