Csipp csepp, cseppen,
csobban, csurran,
búvó patak
földből buggyan.
Ér lesz belőle,
érből patak,
patakok folyót
duzzasztanak.
Folyók torkollnak
tengerekbe,
s őket óceán
fogja egybe.
Vizei napba
kívánkoznak,
párafelhővé
párolognak.
Felhőből zápor
hull a földre,
cseppek pottyannak
tündökölve,
utat lelnek
mélység felé,
forrás magvába
futnak belé,
és máris csipp csepp,
cseppen, csurran,
búvó patak
ismét kibukkan.
Szüntelen tart
vándorlása,
kincsünk, vizünk
körforgása.
8 hozzászólás
Nagyon szép körforgás!
Gratulálok!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit, köszönöm a véleményed.
Ötöst érdemel!
Akár egy figyelemfelketés is lehetne környezetünk megóvása érdekében, amely egyik lételemünkről szól!
Csak gratulálni tudok hozzá!
Kedves Fél-X! Igen, a környezet védelme a víz tisztaságának megőrzésével az egyik legfontosabb feladat szerintem. Sőt, a víznél nincs is talán fontosabb, csak a levegő.Amúgy pedig imádom a vizet, ha nem árad, és nem cunamikat küld.
Köszönöm az értékelést.
Szóval mostanában nem értem rá olvasgatni, s be kell valljam neked, hogy ma először az Indus szonett című alkotásodat olvastam el, és az rendesen vitte a pálmát.:) Nos, ez a vers is jó, de a másik sokkal művészibb, legalább is nekem. Még a másik hatása alatt vagyok, később újra elolvasom ezt is.
Szó, mi szó ügyes vagy!
Kedves Mónika, elkényeztetsz… Nagyon örülök, hogy időnként olvasod és értékeled a verseimet. Aranyos hozzászólásaidnak mindig örülök.
Köszönöm.
Kedves, vidám vers a természetről, nagyon tetszett.
Zagyvapart.