Fekete a szemét,
fekete az élet…
Fekete sorsokban
fekete ítélet.
Fekete a felhő,
fekete az eged,
feketén hull reád,
feketedik lelked.
Feketén pusztulsz el,
fekete lesz a fény,
fekete testedben
fekete a remény…
Kedves Judit!
Az a megdöbbentő ebben a versben, hogy ismerek olyan sorsokat, akiknek bizony fekete…
Tőled szokatlan hangvételű ez a versed. De mégis hatott rám mindaz amit olvastam. Az ember célja mi más is, mint a sötétből egy kis fényhez is jusson. Ezek a gondolatok ébredtek bennem.
szeretettel-panka
Kedves Judit!
Igen, lassanként valóban mindannyian kéményseprők leszünk kívül-belül. De félre a tréfával. Komoly mű ez a javából és komoly a mondanivalód is. Ilyen a világ, mindenkit besároz a mocsok, ami körülvesz bennünket. És valóban feketék leszünk, ha nem védekezünk ellene. Üdvözlettel: Szilvi
5 hozzászólás
Kedves Judit!
Az a megdöbbentő ebben a versben, hogy ismerek olyan sorsokat, akiknek bizony fekete…
Tőled szokatlan hangvételű ez a versed. De mégis hatott rám mindaz amit olvastam. Az ember célja mi más is, mint a sötétből egy kis fényhez is jusson. Ezek a gondolatok ébredtek bennem.
szeretettel-panka
Húúúúúú, de erős fekete. Szembeállni vele, szinte hanyatt löki az embert. Jóóóóóóó Judit.
Szeretettel:Marietta
Kedves Judit!
Előfordul, hogy valamiért, feketében látjuk az egész világot. Remélem múló állapot, pillanatnyi hangulat ihlette.
Szeretettel
Ida
Hűűűűűhhaaaa…. hát mit ne mondjak: fekete az egész, de így feketén tetszik.
Oratus
Kedves Judit!
Igen, lassanként valóban mindannyian kéményseprők leszünk kívül-belül. De félre a tréfával. Komoly mű ez a javából és komoly a mondanivalód is. Ilyen a világ, mindenkit besároz a mocsok, ami körülvesz bennünket. És valóban feketék leszünk, ha nem védekezünk ellene. Üdvözlettel: Szilvi