Érzem, hogy szavaim végre megélhetem
Minden gondolatom hangra vetíthetem
Érzem, hogy tudatom újra a lelkemet
testemhez köti. Fegyelem.
Szellem szinterein éberen élhetek
Ködfolt álmok után fény fele léphetek
Érzem, nincs akadály – mégis elönt a félsz
Szegvén szárnyaim. Kegyelem.
Mert hisz kincs, adomány egy ilyen állapot:
Tegnap tükre előtt látni a holnapot
Ám csak perc az egész, s újra elönt a köd
Túl sok volt nekem. Türelem.