Sírva nevet a fájdalom, tükrében láthatom magam, tétován bolyongok álmaim kótyagos taván, keserv szívja erőmet, hogy fogom legyőzni jövőmet? Falja napjaim, mohón ízleli, fáradt vonásaim, agresszív léte nem válaszol a miértre.
black eagle 2017.05.12. 20:59 Kedves Edit! Ez a versed nálam nagyon eltalált valamit. Tartalom és forma nekem itt nagyon egymásra talált. Szeretettel: Laca 🙂 Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Ötvös Németh Edit 2017.05.13. 07:33 Örülök, Laca, köszönöm szépen. Edit Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
karola 2017.05.12. 21:12 Sok jól illeszkedőjelződ dicséri versedet, a rövid sorok kifejezik a szomorú tartalom – mint fájdalom – lüktetését Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Ötvös Németh Edit 2017.05.13. 07:34 Köszönöm, Karola! Szeretettel: Edit Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
4 hozzászólás
Kedves Edit!
Ez a versed nálam nagyon eltalált valamit. Tartalom és forma nekem itt nagyon egymásra talált.
Szeretettel: Laca 🙂
Örülök, Laca, köszönöm szépen.
Edit
Sok jól illeszkedőjelződ dicséri versedet,
a rövid sorok kifejezik a szomorú tartalom – mint fájdalom – lüktetését
Köszönöm, Karola!
Szeretettel: Edit