Lebenslauf
Mein Lebenslauf ist bald erzählt. –
In stiller Ewigkeit verloren
Schlief ich, und nichts hat mir gefehlt,
Bis daß ich sichtbar ward geboren.
Was aber nun? – Auf schwachen Krücken,
Ein leichtes Bündel auf dem Rücken,
Bin ich getrost dahingeholpert,
Bin über manchen Stein gestolpert,
Mitunter grad, mitunter krumm,
Und schließlich mußt' ich mich verschnaufen.
Bedenklich rieb ich meine Glatze
Und sah mich in der Gegend um.
O weh! Ich war im Kreis gelaufen,
Stand wiederum am alten Platze,
Und vor mir dehnt sich lang und breit,
Wie ehedem, die Ewigkeit.
Wilhelm Busch
(1832-1908)
Önéletrajz
Elmondom életem kurtán. –
Elveszett öröklétben, csendben
Aludtam, nem éreztem hiányt,
Míg láthatón meg nem születtem.
De mi van most? – Kengyel s botom
Könnyű teher a hátamon,
Nyugodtan gyalogolgatok,
Bár néha kőben megbotlok,
A táj egyenes vagy görbe,
S végül meg kellett pihennem,
Kopasz fejem megtöröltem,
S néztem a vidéken körbe.
Fáj, hogy bár utam vágyva jártam,
Újra csak régi placcon álltam!
S tárult elém a nagy világ,
Mint rég örökkévalóság.
Szalki Bernáth Attila
3 hozzászólás
Ezúton szeretném felhívni Mandolinosnak, Szöllősi
Dávidnak a figyelmét a következőkre. Elismerve és tisztelve
sokoldalú tehetségedet, vedd tudomásul, hogy előttem műfordítói
presztízsed, tekintélyed, erkölcsi súlyod akkor áll helyre, ha itt
a Napvilág portálon németből legalább negyven új, első fordítást
felteszel.
Jó munkát kívánok!
Ezzel a Busch – verssel, illetve az erről készült fordításommal
a Napvilág portálra felkerült tizenkettedik – „Mein Busch Az
én Buschom” című – kétnyelvű versfordítás kötetemnek mind
az 55 verse. A fordítások zöme – legalább 80 % – első fordítás.
Kár, hogy az eredeti rímképletet a két utolsó strófában már nem sikerült követni.
A kengyelt nem sikerült fellelnem, de a bot az mankó lenne itt a lihegő botladozáshoz…