A minap ismét láttam egy olyan borzadályos csirketelepet a tévében. Szerencsétlen állatok, mint egy megbolydult hangyasereg nyújtogatták a nyakukat a szűk helyen, csipogásuk pokoli zsivajjá erősödött.
Nem tudom miért kell így tartani az állatokat. Minden állatnak kijár a saját létének legjobbja. Tágas tér, megfelelő étel, jelen esetben kapirgálni való. Hol van már a Délkelet-Ázsia ligetes erdeiben élő pompás madár! Megnyomorítva, telepekbe zsúfolva. Csoda hogy terjed a madár-infulenza? S ha nem is kapja el a jószág ezt a csúf kórt, akkor is megesszük az életében felhalmozódott stressz okozta méreganyagot. S már megint láthatjuk, hogy az ember saját butaságával, mohóságával önnön magát mérgezi.
Meg kéne már tanulnunk, hogy nem a pénz, a ráfordított összeg a lényeg, hanem, hogy az Isten által ránkruházott feladatnak végre eleget tegyünk. Ne uralkodni akarjunk a Földön, hanem vigyázzunk rá.
10 hozzászólás
Nos a madárinfluenza jobban terjed, ha a madarak nincsenek egy fedett helyre terelve.
Törvény és a gyakorlat szerint eredetileg egy nagyüzemi vágóbaromfitelep működéséhez akkor adnak engedélyt, ha van elegendő hely a baromfiknak, pontosan nem tudom, hogy egy adott állatra mekkora hely kell minimum, de bőven elég. Az üzemek ezt általában egy egyszerű szabad területtel oldották meg, hogy ne kelljen bazinagy épületet építeni, ahonnan rossz, saras idő esetén és télen behajtották őket a nagy fedett ólba. Ahol ugyan egymást érték, de csakviszonylag rövid ideig. Nos a madárinfluenza miatt van egy rendelet, hogy a baromfiak csak fedett helyen lehetnek… Ami nem hülyeség, csak a gazdák erre nem voltak felkészülve, és nem lenne pénz újításokra még egy nagy gazdaságban sem, mert arányaiban olyan kicsi a profit a mezőgazdaságban.
A média sokmindent máshogy mond, mint amilyen valójában, vagy elhallgatja a dolgok egyik felét.
Voltam ilyen üzemben én is. Lehet, hogy ott nem megfelelően tartották az állatokat, de borzalmas volt nézni.
Az tudományos tény, hogy a sűrűn tartott állatok összemarják egymást. Ha megnézed a bontott csirkéket, rengetegen láthatsz hegeket, eldeformálódott lábat. Szerintem a nem megfelelő tartás miatt.
Indiában mai napig fellelhető a csirke őse. Álltalában a csoportok állnak egy kakasból, és négy-öt tojóból. Másik család százméteres körzetben nincs.
Szerintem törekedni kéne erre, nem pedig összezsúfolni az állatokat.
Hát a mi csirkéink meg is ették egymást ;] Az agresszió a túltenyésztésből és/vagy a csirkék regisztációja miati beltenyészetből fakad leggyakrabban. Szabálytalankodók pedig mindig vannak – az ellenőrző hivataloknak nincs elég kapacitásuk mindent mindig leellenőrizni. Ezzel sajnos nem lehet mit csinálni, és tényleg sajnálatos. Persze kilométeres területet, de még tizedakkorát sem lehet egy csirkecsaládnak biztosítani ésszerű keretek közt 😀
Szerinted helyes így túltenyészteni egy állatot?
Ez olyan, mint a meztelen macska. Nincs egy szem szőre sem. Teljesen életképtelen házon kívül:(
Persze, én sem úgy gondoltam, hogy mondjuk egy faluba csak öt csirke éljen:))))))
De a régi baromfiudvarok kielégítették a csirkék igényeit. Napközben kapirgálhattak, éjjel pedig az ólakban ugyan úgy elülhettek, mint a természetben.
Ezeken a csirkefarmokon, például, hogy alszanak az állatok?
Leülnek. 😀 Épp annyi hely kell nekik alváshoz, mint álláshoz 😀 Nem azt mondom, hogy jó ez így, de nem lehet vele mit csinálni. Ma már nem tarthat mindenki baromfit, a népesség angy hányada városokban él, milliárdokat kell ellátni a “gyári” csirkével és tojással.
Az biztosan nem jó!:)
Persze, hogy nem a parkettán kapirgáltatom én sem a baromfiudvaromat.:)
Minden esetre, szerintem a “gyári” telepeket is humánusabbá lehetne tenni ezeket a telepeket. Szerintem jó ötletekkel, kevés pénzzel megvalószítható lenne. Csak, hát az embereket ez nem érdekli. Csak a kis ráfordítással minél nagyobb haszon.
“Csak a kis ráfordítással minél nagyobb haszon.”
Ez a kulcs.
Kár…és akkor már átmentünk varjútelpbe:))))
Hm, pont a csirke nem a kedvenc állatom. Aki csirkét eszik, az pedig remélem tudja mit eszik. Ezeket az állatokat nem a föld biológiája “hozta létre”, hanem mi emberek, hogy legyen mit ennünk. Sajnos ezért nem érint meg annyira a téma. Mert a tenyésztett állatoknak vhol ez a sorsuk, vagy lehet azt választani, hogy nem eszünk csirkét….hát én szeretnék enni. Madárinfluenza pedig egy olyan dolog, hogy csak akkor élnénk betegségek nélkül, ha mindenki gumi szobában élne…betegségek voltak, vannak és lesznek, sajnos. Állatvédelemmel kapcsolatbanm pedig megint más ha kutyákról van szó….igen, ott szívesen letörném azoknak az embereknek a kezét, aki vesznek egy kutyát, hogy utána láncon tartsák. Őket szívesen láncra verném én is egy hónapra, és megnézném mi lesz.
H.
Ez sajnos nagyon összetett. Én mindenképp ellene vagyok ennek a kevesebb fáradtság, több haszon elvnek, de szerintem nem csak a környezetszennyezésben köszön vissza, hanem a médiában, és a politikában is, de legfőképpen az utcán.
Fantasztikus, milyen méreteket ölt az erőszak is az emberek primitívsége és elkényelmesedettsége miatt. És az “emberek” alá sorolom magamat is.