Böngészés: műfordítás
Az volt ám a sürgés-forgás, Ilyen nálok ritkán támad; Mintha látnám örömében, Mintha látnám…
Attól van ez: egész éjjel Csattogott a fülemüle; Elintézte énekével, – Hang és visszhang vitte…
Ki bálványom volt ezelőtt évekkel, A szívemben csupán egy nyarat élt! – A szemét látom…
Az országúton elbolyongok, A lombot nem ringatja szél, S a telegráfnak drótcsomagja…
Ez tehát a félisten, ki sok éve Szívemben élt egy egész nyáron át! – Most látom szemét…
Olyan szeretnék lenni én, mint ők, kik vad lovakkal száguldanak éjben, kiknek fáklyaként száll…
Zöld hegysor alján, zöld hantu sirban Hat drága megtört szív porladoz; Virágot rája csak…
Olyan szeretnék lenni, mint azok, kiknek vad lova az éjen átrobog, s a fáklya lángja…
De rég volt, – de rég volt … mikor – nem tudom – falu tornyában harangszó csendült, pacsirta…
Erdőn bolyongván zúgó fák alatt, Egy törpe állta egykor útamat. Hunyorgató, bohókás arczu…