ahogy
lelked szépsége selymet hint,
s felém szórja hajnali párán sugarát,
ezüstté varázsolja álmom,
s ölel, mint felhők a Nap aranyát,
utat találnak a könnyek,
hervadó rózsát orcán szeretgetnek,
s gurulnak az apró gyöngyök,
didergő testemre peregnek…
hajnali rigófüttyre
zajt csap a szívben a vágy,
bontja testem börtönfalait, csak úgy kalapál,
lángnyelvvel érkezik a szenvedély,
– kis zugot remél –
s csókot lehel bőrömre
vad mámorral a pajkos szél,
boldogan kifut a partra
felborzolja a vízfelszínt,
fákat meghajlít,
lelkemből szikrát pattint,
e részegítő mámorral ölbe kap,
s a víz lágy mozdulattal kilöki
partjára a habzó fodrokat…
Ó álom ez csak,
vagy a lélek sóvárgó óhaja?
De nicsak!
Táncot jár égi fényben
a szív sóhaja…
15 hozzászólás
gyönyörű sóhajtás..:)
tetszik nagyon
Nagyon köszönöm András!:)
Nagyon szép; tetszett, hogy gyönyörű természeti képeket használtál, és tele van esztétikával 🙂
Köszönöm szépen barackvirág!:)
A lélek sóhaja maga az álom. Szép a versed, csodálatosak a képeid.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm kedves Rozália:)
Kedves sleepwell! Most kicsit elpityeregtem magam. Gyönyörű lett. Megható, szívhezszóló, nagyszerű. Igazság szerint nem találom az ide illő, megfelelő kifejezést. Köszönöm hogy olvashattalak. 🙂 Angelheart
Drága Angelheart!
Számomra megtisztelő a jelenléted, nagyon kedves és érzékeny lány vagy, köszönöm szépen a véleményedet.
Ölellek: s.:)
Drága SleepWell!
Én látom amit látsz…
És tudom miért született ez a vers.
És az igazi öröm, hogy megszületett!
Szeretettel: d.p.
Köszönöm kedves dini:)
Kedves Sleepwell! Ez álomszép! Csodálatos kora reggel ilyen szépet, ilyen remekművet olvasni. Gratulálok hozzá! Szeretettel: Andika
Nagyon köszönöm Andika!:)
Kedves Sleepwell!
Gyönyörűség volt olvasni.
Üdv.
Különösen az első két versszak fogott meg engem! Remek indítás!:)
Csodálatos sóhaj! Talán a szív sóhaja a legrejtélyesebb a világon.