Készülök, készülök, készülök.
Nem lesz belőled semmi –
szokta volt mondani apám,
s tudott szolgálni, szeretni, tenni.
Meglásd, ha én majd elváltozok,
másképp lesz minden, –
már anyád sincsen,
és benned csak dobog, dobog, dobog! –
de sehogy sem akar Valami lenni.
6 hozzászólás
Szia VFZ! 🙂
Összefoglallak. 🙂 Mélyről jönnek verseid. Olyan helyről, amit akár szakadék szélének is nevezhetnék. Új vagy itt, elolvastam mindent, amit feltettél ide. Azt érzem verseidben, hogy belefásultál az életbe, de még látod csekélyke értelmét. Na, ebbe kell kapaszkodnod! 🙂
A záró sorod szívfájdító, de méltó végkifejlete mondandódnak.
A forma még megértésre vár nálam, de az összes többivel harmóniát alkot, valamiféle modern, kortárs üzenete van gondolataidnak.
Szerettem olvasni, pedig fájt.
Várom a következőt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szerettemolvasni,pedig fájt – fantasztikusan megtaláltad a lényeget. Ezért lett negyedik kötetem címe: A szeretet fájdalma. Nincs ilyen vers benne, de uaz, mint mit Te írtál. Köszönöm.
üdv.Ferenc Zoltán
"majd elváltozok" nem így gondoltad :"majd eltávozok" ?
üdv.koko
Kedves koko, én a magam verziójánál maradok,köszönöm ugyan észrevételezésed, de vallásom és apám haldoklása szerint – elváltozunk halálunkkal, de sokat vannak velem Anyámmal. Apámból atyám lett, s hogy könnyeden mondjam, "még sokat leszünk együtt"(Zorán)
Krisztus is elváltozott, ismerhetetlen alakra, s ott bújkál minden mondatban. Apám és anyám isteneim. A fiamnak én vagyok az istene – mondta is: Ja, te vagy az istenem. Hm,eltávozott az élők sorából, aztán nincs több gondom vele? Igen, tudom, ez a közmorál. Én nem ilyen vagyok. Katolikus – és magyar. Apáról fiúra száll az átok vagy az áldás. Tehát köszönöm elgondolkodtattál, és ez lett az állásfoglalásom. Üdvözlettel: Ferenc
Szia!
Szerintem az egy egész élet munkája, hogy kiforrjon az a Valami, amivé lenni kell, úgyhogy ne aggódj, ha még nincs kész, az a fő, hogy a dobogás ne maradjon abba! 🙂 Elgondolkodtam a verseden, köszönöm, hogy feltöltötted!
Szép napot!
Kalina
Kedves Kalina! Inkább én vagyok hálás és köszönetet mondó. Épp most van összeomlóban apám öröksége (már ami maradt)? Hatalmas munka van benne, hegynyi fájdalom. Itt ülök egy halom kézirat között, 90-es éveket idézők,hát dobog az a szív, dobog,dohog – de témát váltva, köszöntelek 9. évfordulódón,látom holnap lesz, hogy beléptél a klubba. Most még megnézek egy művedet, tiszteletből, de többre jelenleg nem vagyok képes. Hódolattal: Ferenc