Hold nélküli nyárral
Tündérkék tavakkal
Fehér víz-fodrokkal
Karcoló orrmokkal
Sirály sikoltásával
Ébredek az ezerféle
Zöldre,
Mi a nagyvilágból
Már rég kiveszett.
Nap nélküli télben
Azúrkék éjben
Jégdarabos fjordban
Csodálattal hajózva
Kinyílik a világ,
S egy vízesés
Minden cseppjét
Arcomba vésve
Kérdezem-
„Mondjátok, meddig
Rejtőzhetek el itt
Minden más világ
Pora elől?”
2 hozzászólás
Szia!
Nagyon szépen megírtad ezt a versed is!Olvastam a többit is:)
Szeretettel:Nagy Krisztina
Köszönöm, örülök, hogy olvastál, és tetszettek az írásaim!:-)
H.