Ha fellobban a láng és megdobban a szív,
majd maga mellé melegedni óvatosan hív,
tegye azt ő ott oly meghatóan, szépen,
mint Rómeó Júliához szólt az erkélyen.
Mert igazul szeretni csak is szépen lehet.
S e pillanat akkor mindent széppé tehet.
Egy másik szívhez közeledni csak is úgy érdemes,
ha bennük a szeretet, s a szándék oly nemes.
Ha fellobban a láng, az nagy lánggal égjen.
Jobban világítson, mint csillag az égen.
Majd őrizzük e tüzet, a szerelemnek lángját.
Hisz nagy kincs ez ha szívünk megtalálta párját.
3 hozzászólás
Szia László!
Szép verset írtál…
Talán ott kötözködnék kicsit, hogy a 3. vsz.-ban a láng ismétlése megtöri a hangulatot… a "lánggal égjen" helyett a lobbal égjen talán jobb lenne…
Szeretettel: Falevél
Szép szerelmes vers… dallama, és érzelem töltete van…Gratulálok!
Lyza
Kedves László!
Nagyon szép vers, igaz.Az utolsó két sor különösen tetszett.
Üdv:Ági