Magában áll a csorba tál,
pityergve bánja Borcsa már,
hisz oly sietve rakta le,
a széle eltörött bele.
De lám, a Borcsa korsaja,
akárha volna csempe ma,
van egy komoly gyanúm nekem,
e lány figyelme mint ilyen.
Mióta János arra járt,
reá lesett a kerten át,
azóta Borcsa kis keze,
s a szíve is remeg bele.
2 hozzászólás
Kedves Imre!
Nagyon ötletes!
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Köszönöm, kedves sailor.