Fűnyíróban lassú álom,
csiga alszik a vason.
Pengén pendülő pöttöm élet,
napfény jár a csigabélnek.
Eszébe jut méla képe:
Mi jöhet még elébe?
Vákuum szívja, kéri újra-újra;
Így hívja halál-táncra
Apró testen nincs több ránc,
új szemet kap a lánc.
Onnan lesi a kis pára,
hogy került a gaz-sírba.
1 hozzászólás
Jaj! szegény csiga-biga…de sajnálom!
Grat versed jó, de csiguszt sajnálom nagyon…