Csonkig ég a gyertyaszál,
valaki épp a mennybe száll,
virágtenger és fájdalom,
hogy itt hagytál, úgy fáj nagyon.
Fognám kezed, s mennék veled,
de tudnod kell, hogy nem lehet,
megszületendő gyermekem,
várja segítő két kezem.
Porból lettél, porrá váltál,
szellő szárnyán tovább szálltál,
ha majd az én időm lejár,
Szent Péter kapujába várj.
Oly nagy a csend, a döbbenet,
felfogni nem tudom végedet,
úgy fáj, majd meghasad a szív,
de menj, mert Édesanya hív.
A földön voltam gyermeked,
de odafenn is van Neked,
itt az idő most Őt szeresd,
drága Apám, hát ég veled.
20 hozzászólás
Kedves Györgyi!
Nagyon szép gondolatok, tetszik a versed. Mély érzékeny, érzelemvilágra utaló sorok.
Egy tanácsot, ha elfogadsz:Kicsit soknak érzem benne a kötőszavakat,,és”,,hogy” stb. Ezt meg kellene próbálni kiküszöbölni.
Pl:,,Csonkig ég a gyertyaszál
valaki épp a mennybe száll”
Valahogy így írnám:
Csonkig égő gyertyaszál
Földi lélek mennybe száll
Várom további írásaidat
Szeretettel,és üdvözlettel:Edit
Ismerem az érzést. Jó, ha már el tudod engedni őt. Poppy
Kedves Edit köszönöm, hogy olvastál. A javasolt “földi lélek”-kel gondom van, mert az olyan közhelyesnek tűnő. Ugye azért nincs harag?
Kedves Poppy köszönöm, hogy olvastál. Sajnos mindenkit utolér egyszer ez az érzés. Minél később, annál jobb. Elengedni? Esetleg. Elfelejteni soha…………
Szia, ez a vers gyönyörű! Az ember lelkéig hatol! Gratulálok!
üdv.: Doreen
Szia!
Hát meg kell mondjam, sírva fakadtam. Nagypapám súlyos beteg, és ez a vers kiváltotta belőlem a sírást.
De nagyon szép vers, nagyon tetszik.
Üdv
Kedves Doreen nagyon köszönöm véleményedet.Örülök, hogy olvastál.
Kedves Mishu ELNÉZÉST KÉREK, DE HIDD EL ÉN EZT SÍRVA ÍRTAM. Köszönöm, hogy olvastad.
Kedves Györgyi, ez a versed nagyon kedves nekem, mert szívhez szóló búcsút mondasz édesapádnak, akit édesanyád már vár odafönn. Az én sorsom is ez volt, csak éppen fordítva. Nagyon szívszorító, szép vers.
Üdv: Colhicum
Drága Györgyi!
Hát megsiratott a versed.Kérlek ha lesz időd, olvasd el a földé már a tested ..c”versem.nagyon hasonlit tartalmilag a versedre.nagyon szépen megírtad, méltó emléket állítva Édesapádnak!
Szeretettel ölellek:Kriszti
“elfelejteni soha..”
Ezt az érzést nem lehet igazán szavakba foglalni. Semmilyen jelző nem
tudja kifejezni azt a fájdalmat, amit valamely szerettünk elvesztése miatt
érzünk.
Ez a versed is fájdalmasan-szép!
Hogy lehet, hogy én erre a versre csak most találtam rá? Nagyon szép és szomorú! Nagyon jó lett!
Nahyon szépen megírt búcsú!belm hasított a fájdalmad, mely áthatja versedet.
ha van időd, kérlek olvasd el az én” Nem búcsúzom, csak elköszönök”.és “Az utólsó ajtónyitás” c verseimet.
A téma ugyan az ami a Te versedé.
Üdvözlettel: marica
Nagyon szép és szomorú vers. Megint úgy látom, hogy beigazolódik az elvem: a fájdalomból írt versek szebbek…
Kedves Colhicum, Krisztina, Zsike köszönöm, hogy olvastatok. Sajnos tényleg szomorúan születnek jó versek. Örülök, hogy itt voltatok. 🙂
Kedves Boer örülök megtisztelő véleményednek. Köszönöm. 🙂
Kedves Marica köszönöm, hogy itt voltál. Eolvastam versedet. Gyönyörű.
Kedves Andika köszönöm véleményedet. 🙂
Nagyon-nagyon szép! Gratulálok!:)
Kedves Sleepwell nagyon köszönöm, hogy meglátogattál. Örülök, ha tetszett a versem. 🙂
Nagyon gyönyörű apát búcsúztató verset írtál.
Gratulálok!
Kata
Köszönöm kedves Kata.