Ebben a parkban sem álltak mindíg
ugyan úgy a csillagok.
Merről merre tart a göncöl
nem tudtuk, de azt játszottuk
mintha ezért lennénk itt.
A kenyér, amit már vártak otthon
egészen hozzá fagyott a kezemhez.
Előre éreztük, hogy minden úgy fog történni.
A téli parkban a nyári meleg
ismerős volt, mint szánkban a közös íz.
4 hozzászólás
ez nem is lenne rossz a kis vesszőhibájával, de a szájíz és a park már lelőtt kapcsolat, ráadásul nem is akárki lőtte le, úgyhogy ez sajnos csak egy szép kép (négy felesleges sorral).
Palikám, az én élményem az valódi. A te kettő és fél sorod az felesleges.
pont a legszebb, ha ráismersz megélt érzésekre
tényleg elég elcsépelt dolog nővel parkban?
nem akarok jobbat kitalálni:)
Mindenki a parkba!
Pali, Laca, gyertek Ti is! 🙂