Ülve a teraszon, egy délután,
Olvastam kicsit, ebéd után,
S egyszer csak könyvemen egy kis levél,
Nesz nélkül, bágyadtan „földet” ér…
Hé, levélke! Hogyan köszönthetem,
Hívatlan, szokatlan vendégem?
Mondd hát, honnan sodort ide a szél,
Korán lehulló apró levél?
Egyáltalán mitől és meddig él
Egy levél? S amíg él, mit remél?
Mit keres könyvemen? Mért nincs a fán,
Így koranyáron, ebéd után?
Ám nem válaszolt a kis tudatlan,
Csak hevert csendben, mozdulatlan.
Majd megbillent, s elfordult hevesen,
De velem maradt, mint kevesen…
„Itt lenni minden értelem nélkül”,
Olvastam, fölemelve végül,
– Amit eltakart Lénárd könyvéből, –
A választ, mért is jött az égből…
Elfogadtam, nem firtattam tovább,
S látszatra Ő sem volt ostobább.
Ellenállva mindenféle szélnek,
Ott maradt elárvult levélnek…
S ha már Őkegyelme megérkezett,
Sok hiába várt levél helyett,
– Csak úgy mégsem ereszthettem szélnek, –
Otthont adtam végül szegénynek.
A ki tudja honnan, s ki tudja, mér,
Hozzám sodródott apró levél,
Azóta velem él, s bár nem babér,
Elkísér, s nem adnám semmiér’…
22 hozzászólás
Kedves Antal!
Az a kis levél jó helyre eset.
Remek vers.
Igazán tetszett.
Üdv: József
Józsikám!
Köszönöm megtisztelő értékelésed, kedves szavaid.
Üdv. a.
Egy kicsiny lehulló levél … és mi minden szépséget hoztál ki belőle!!!!
Kedves, kellemes vers, örömmel olvastalak.
Zsike kedves!
Köszönöm nagyon.
Üdv. a
Hihetetlen, hogy megihletett egy kis levélke! 🙂 Ez nagyon tetszik. A vége aranyosan frappáns lett. Mint egy gyerek vers.
Üdv.: Phoenix
„Hihetetlen, hogy megihletett egy kis levélke! :)” Hát igen. Szegény ember vízzel főz. (Vagy valami ilyesmi.)
Köszönöm, hogy megtiszteltél.
Kedves antonius!
Nem akarom megismételni azt, amit egyszer már megírtam neked.
Versed egy gyermekkoromban hallgatott rádiójátékot idézett fel emlékeim közül. Egy Szent este délutánján hallgattam. Tél van és egy fa sorba elveszíti leveleit. Az utolsó két, szomszédos levél fájdalmasan szép búcsúja örökre maradandó élményt nyújtott nekem.
Úgyanúgy, ahogy a te alkotásod is. Én örülök annak, hogy az a levélke pontosan hozzád érkezett. Halálát gyönyörűen szedted csokorba.
Köszönöm, hogy olvashattam!
üdv
Szellő
Kedves Szellő!
Figyelmed, kedves szavaid jólesnek és megtisztelnek.
Köszönöm. a.
Kedves Antonius!
Szép vers -egy falevélről…
Érdekes elmélkedés. (Kíváncsi vagyok, tényleg azt a részt takarta-e le a könyvből, mint amit a versbe' írt?…
Áh! Inkább nem akarom tudni! Jó ez így: boldog tudatlanságban…)
Jó volt olvasni! Szinte tökéletes!
A.í.: Faddi Tamás
Szasz Tamás!
Szerintem veled lehet alkudni és megelégszel ezzel az infóval: Lénárd Sándor Egy nap a láthatatlan házban c. könyvében megtalálható az idézett mondat.
Kösz mindent. a.
Szia at! 🙂
Meghitt és elgondolkodtató. Az élet is ilyen. Nem tudom, szeretnék-e falevél lenni? Talán most is az vagyok.
Jó volt olvasni, feltöltött, le is tört rendesen.
Szóval tökéletes! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kalinka!
Nagyon kedves vagy.
Köszönöm. a.
Szia!
Az az igazi költő, aki egy lehullott falevél élményét ilyen csodálatos versben képes visszaadni. Nagyon jó lett.
Szeretettel: Eszti
Eszti kedves!
Köszönöm szépen.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
Nagyon tetszenek a verseid. Még egy falevéltől is meghatódik az ember ha te fonod szavakba.
Judit
Kedves vagy Judit.
Köszönöm. a.
Kedves Antonius! Aki egy kis falevélről így tud írni, minden elismerésem! Nagyon tetszett a versed , gratulálok. Megpróbálok tanulni Tőled. Néztem a szótagszámod-10-9-10-9.
Azt nem tudom , hogy ha a sor végén vessző van, akkor lehet kisbetűvel és lehet nagybetűvel kezdeni az új sort ? Ezeket a versírási szabályokat hol lehet megtanulni ?
Tudod én kezdő vagyok, és tőletek lesem most el az e béli tudományt.
Szeretettel Nárcisz
Kedves Nárcisz!
Ha kezdő vagy, akkor azt tanácsolom Neked jó szívvel, hogy alaposan figyeld meg, hogy én mit és hogyan csinálok, aztán csinálj Te mindent fordítva.
Ne hogy a vak vezet világtalant szindróma csapdájába belesétáljunk, egyenlőre csak ennyit fogadjál meg: Olvassál sokat, de azért írjál is egy keveset. Igyekezzél minél kevesebb egyszerű szóval, minél többet mondani.
Százezerszer megírt dolgokat próbáld egy kicsit másképpen, nárciszosan megírni. Sok sikert.
Ja és kösz. a.
Az igazi VERS ilyen, igen. Lehet szép a szabadon áradó is, de…maradok csak ilyen konzervatív, hogy a kötött formájú versek bűvölnek el igazán. Gyönyörűséges.
(Lénárd könyvéből?? Na, megnézem gyorsan a taglistát, hátha nem tévedek, és van egy közös ismerősünk!)
Kedves vagy. Köszönöm. a.
Szia Antonius!
Tehát, kaptál egy üzenetet. Meghökkentő lehet egy-egy ilyen!
Apró, kicsi értesítések, ki tudja honnan.
Jó, hogy írtál róla, és azt szépen tetted.
Üdv: uv
Ja. Kaptam. Köszönöm megtisztelő figyelmed, nagyvonalú értékelésed.
Üdv. a.