a mindennapok morzsáit morzsolva
ujjaim között lepergett az élet
olvasóm szemei közül lassan
az utolsóhoz érek
sok tervem dugába dőlt
másik semmivé lett
hajam színével együtt
kifakultak az álmok
a tévé előtt ülve
élményre hiába vágyok
a múltban meg nem történtre
már hiába várok
mit megtettem soha
mit nem tettem meg
mindörökre bánom
sok hiábavalósággal
megtöltve a zsákom
több van már mögöttem
mint amennyi hátra
meggyöngült szemekkel
nézek a világra
hogy átvigyen a révész
az ismeretlen partra
mielőtt felkapna a szélvész
az obulust előkészítettem
amit vártak tőlem
már mindent megtettem
munkám elvégezve
a rolók lehúzva
lehunyt szemmel nézek
ködös tegnapokra
jövőm már nincsen
lepergett az élet
tervem dugába dőlt
másik semmivé tett
elapadt ajkamon
ima hálaének
ami hátra van még
attól már nem félek
2023. február
6 hozzászólás
“sok hiábavalósággal
megtöltve a zsákom”
Bizony, ezt sokan elmondhatjuk, viszont amíg tart az élet, addig változtathatunk. Na, nem a múlton, hanem felépíthetünk egy kis jövőt.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Hát igen, sajnos, hogy a múlton nem lehet változtatni. Jó lenne egy időgép. De addig is: igazad van, van még egy kis jövő /bár már nem sok, és az se olyan, mint szeretném. Nem minden rajtam múlik./
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona!
Lemondóan csengenek a sorok!
Mint egy elszámolás:
“ami hátra van még
attól már nem félek”
Graulálok1
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Igazad van, az volt. Gyakorlatilag az elmúlt egy évben amit írtam, annak nagy része számadás.
Köszönöm a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Legyen szép napod!
Drága Dona!
Totális lemondás mindenről – ez a vers.
Te és a “feladom” valahogy nem fér össze!
Aki egyszer megtanult repülni az tarthat néha kényszerpihenőket de megunja őket és “szárnyalni” fog élete utolsó másodpercéig.
A verset gyönyörűre írtad!
Szeretettel gratulálok.
M.
Drága Napfény!
A kényszerpihenő nem rossz, csak ha túl sokáig tart, az már nem jó. Tudod, aki sokáig nem használja a szárnyait, egy idő után nem fog tudni repülni.
Köszönöm a dicséretet és a biztatást.
Szeretettel:
Dona