Zárj karjaid börtönébe, s hajítsd el a kulcsokat!
Ne teljék el nélküled többé egyetlen pillanat!
Ha mennék, cellámba visszavessen egyetlen szavad,
Imígyen veled lennék örök időkig éji rab.
S amint hajnal hasadtával fényével ébreszt a nap,
Hadd ébresszelek én csókkal, s érezzem illatodat.
Csak boldog nap lehet már az, mit veled kezdhetek,
S öröm járja át a szívem, hiszen rabod lehetek.
Eltévedt vallomás
By Armand
2 hozzászólás
Bizony az ember rab ha szerelmes! A szerelem rabja:)De azthiszem, ez a legszebb rabság, szép mint a versed!
Nagy Krisztina
Nagyon jó szerelmesnek lenni, s főleg rabnak, ha kölcsönös az érzés! Csodálatosan fejezted ki magad! Gratulálok!