vihart játszott a szél,
jel lett ez a szabadság egén.
Míg pörög a gazdátlan plakát,
aggódik a szorongás, a kétségbeesés.
Eltévedt golyó, kiégett zászló,
sárszínű őszi napok alatt
sírt a lámpavas, sírtak a falak,
Csalódott vágyak úsztak el,
vörös horogra akadt fenn a Nap.
Csillaghálót terít most az éjszaka,
felszívódik az indulat, a kútmély bánat.
A hősökért áldást úsztat az estéli ima.
10 hozzászólás
Kedves Ica!
Nagyon szépen emlékeztél meg az 56-os szomorú-tragikus eseményekről.
Szeretettel gratulálok!
Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen, hogy olvastad a versem, hálás vagyok a gratulációdért.
Üdvözlettel: Ica
Kedves Ica!
Gratulálok megrendítően szép emlékezőversedhez!
Szeretettel: Judit
Köszönöm kedves Judit a gratulációdat.
Szeretettel: Ica
Szívből gratulálok! Drámaian festetted le az eseményeket, minden szaván átsejlik a fájdalom, mely beleszövődik az akkor igen várt örömbe. Nagyszerű alkotás!
Szeretettel: Zsuzsa
Drága Zsuzsa!
Régen láttalak már, csak nincs valami baj? Remélek minden jót.
Köszönöm kedves soraidat. Örültem Neked.
Ölellek szeretettel: Ica
Drága Ica !
Gyönyörű megemlékezést írtál…
Gratulálok !
Ölelésem: Zsu
Köszönöm drága Zsu a gratulációdat!
Szeretettel: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Szerintem jól jelenítetted meg, de az első sorban a "száll" múlt időbe kívánkozik, legalábbis én így érzem összhatásában.
Ha nem adtál volna címet, akkor is ordítana a tartalom miatt. Egyébként nehéz erről írni, bátorságot és vakmerőséget igényel, mert a téma megfoghatatlan.
A záró sor telitalálat. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm, hogy itt jártál. Nekem a múlt most szállt fel, amikor ezt a verset írtam, azért a jelenidő. Igaz hamar átcsapott a gondolatom a múltba. Lehet, hogy az első sort le kellett volna zárnom, vagy rendezhettem volna a sorokat másképpen is. Örülök a kritikádnak.
Nehéz idők voltak, én ezeket átéltem, igaz nagyon fiatalon.
Üdvözöllek szeretettel, szép álmokat: Ica