Érdemes-e még ma valamit is írni?
Érdemes-e még ma valamit megtenni?
Érdemes-e reggel a szemünket kinyitni?
Érdemes-e egyáltalán ezen a világon lenni?
Érdemes-e egyáltalán még ma valakiben hinni?
Érdemes-e még mindennap valamit firtatni?
Érdemes-e még ma valamit véghezvinni?
Érdemes-e még a másikra hallgatni?
Nem, ha a hited benned már nem ég
nem, ha te már tisztán semmit sem látsz,
nem, ha a szíved neked olyan hideg mint a jég
nem, ha te minden tettedért a másiktól valamit elvársz.
Igen, ha még örömmel tudsz sétálni a frissen esett hóban
igen, ha az emberi szeretet neked még valamit jelent,
igen, ha hiszel az emberben és a veleszületett jóban
igen, ha nem teszel mindennap valami esztelent.
Akkor te belátod, érdemes még ma is élni
érdemes reggel még a szemedet kinyitni,
érdemes a mások jóságában remélni
és a reggeli kávét élvezettel inni.
Holnapra kevesebb kell nekem
holnap újra jó lesz minden,
holnap a béke lesz velem.
Azt mondom röviden
megelégedve és
halkan:
Igen!
Én:
Mucsi Anta-Tóni
8 hozzászólás
Kedves Tóni!
Versednek tartalma, mondatai szépsége, külalakja, nem sorolom tovább, mindenképpen gyönyörű, ahogy indulsz lefelé a csodálatos szép mondatokkal, gondolataiddal… Ez olyan, mint amikor egy király koronát kap. Ez neked az eddigi jó verseiden túl is legfelül van. Nem hiszem, hogy ez majd csak nekem tetszik! Remélem sokan rátalálnak.
Már nem csillagozok, de ha tenném a csillagok csillagait is ide mind föltenném!
Szeretettel gratulálok: Kata
kedves Kata, köszönöm a soraidat, de amint látod rajtad kívül, itt ezen az oldalon a "kutya sem ugat"meg már, esetleg csak utánoz, a hozzászólásodat is csak most láttam meg, mert ritkán látogatok már ide. Köszönöm még egyszer és
üdv Tóni…
WAU-WAU… Kedves Tóni !
Kérdésedre a választ megadtad, de mivel a pontozást magyaráznom kell, Igen, érdemes.
Érdemes mert nem csak a megpróbáltatás visz előre az életben/ tudjuk, hogy ösztönösen fel kell állni / hanem a kíváncsiság is. Mi lesz majd tíz, húsz, harminc, negyven, ötven, hatvan , hetven , nyolcvan, kilencven, vagy száz év múlva ? Ha fizikai erőnk kevesbedik is , de ha szellemi erőnkkel végig tudjuk kísérni éveink múlását és nem mondunk le a jövendő várásáról, akkor remélhetjük, hogy kiálltuk a próbát.
Üdv, Zsófi.
Kedves Zsófi, köszönöm, hogy írtál, és amit írtál. Az életben mindig a saját szám volt a legnagyobb ellenségem, hogy a tömeg rajongjon értem, sohasem az első helyért harcoltam, hanem az igazságért, rájöttem, a kettő nem pászol össze. A szavazáskor is a csillagozás ellen voltam mert nem tartottam igazságosnak, igaz, még most sem tartom, nem is adok senkinek, de nem is kérek senkitől. Majd tíz éve vagyok itt az oldalon, egy pár hónap sértődöttség után 2010-ben visszajöttem. Az első írásomnál megfogadtam ameddig olvasnak, addig írok is. nem vagyok egy "divatos" írógató, , és azt, hogy költő, még sohasem mondtam magamról. Én szeretek a verseimmel valamit, mondani, valamit jobbá tenni, és nem mindenáron az első lenni. Többoldalon is jelen vagyok a FB, ahol rengetegen olvasnak és írnak is. Sokan köszönik, hogy a verseim elolvasása megkönnyíti a napjaikat, és nekem ez a legszebb köszönet. Ezért érdemes írni…üdv Tóni…
Szia Tóni! 🙂
Örültem, hogy a címben feltett kérdésedre a végén igenlő választ adtál, mert egyetértek veled abban, hogy érdemes írni.
Sok bennünket foglalkoztató dilemmát összeszedtél, el is gondolkodtam rajtuk. Szép formába szerkesztett versed utolsó szakaszával vitatkozom egy kicsit. 🙂
Szerintem már ma is jó élni, emellett ma is békének kell lenni, csak úgy következhet a jövő pozitív folytatása. 🙂
Megnéztem a lenti válaszaid, engedelmeddel némelyik foglalkoztat, ezért reagálok azokra is.
Azt gondolom, hogy a műveid címe mellett nem "0" áll, tehát a senkinél többen olvasnak.
Az "ugatásra" azt mondom, hogy ha jól figyeltem, akkor jóval több hsz-t kapsz, mint amennyit te osztogatsz, úgyhogy a mérleg feléd billen. 🙂
Hogy ritkán látogatsz ide, az szomorúsággal tölt el, mert ez egy nyugodt hely, ahova szerintem megpihenni térhet be egy-egy alkotó, legalábbis mi mindent megteszünk ezért.
…
…
Ha valamiért harcolsz, azt valószínűleg az első helyen teszed. Az igazság fontos, igaznak lenni lényeges, tehát ha valaki ebben az élen jár, inkább erény.
Hogy ki a "divatos" írogató, azt nyilván az olvasók döntik el, és minden korosztály, vagy egy-egy adott csoport más divatnak hódol, így van ez az életben is.
A csillagozásról: nem kötelező, magam se látom sok értelmét, de számomra mégis van jelentősége, ha már megmaradtak.
Próbálom igazságosan alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy alkotót saját magához viszonyítok. Aki nagy fejlődést mutat (szerintem) egy újabb művében, azt kiemelem, mert jó ösztönözni. Természetesen ez azt is jelenti, hogy olvasásra ajánlom.
Vannak olyanok, akik számomra mindig a mérce fölött vannak, úgy is nevezhetem őket, hogy "etalon".
Nekik jár a magas szintű értékelés, mert irodalmi tevékenységükkel példát mutatnak.
Hangsúlyozom, hogy ez a saját véleményem, a suliban is így értékelek.
…
…
Az oldalról mindenképpen szeretnék még valamit elmondani.
Az utóbbi időben azt tapasztaltam, hogy néhányan elégedetlenkednek, negatív kritikával illetik ezt a portált, méghozzá az írások alatt.
Ritkán tettem szóvá, de úgy érzem, most összegeznem kell, épp itt, mert volt rá utalás.
Bárki publikálhat ezen a helyen, aki betartja a szabályokat. Mindez nem kerül neki semmibe, mert valaki fizet azért, hogy megjelenhessenek az alkotások, hiszen semmit nem adnak ingyen.
Megmondom őszintén, hogy elgondolkodtam én is valamin. Érdemes?
Érdemes-e szabadidőnket áldozni azért, hogy más alkotásaival foglalkozzunk?
Érdemes-e csatát vívni azokkal, akik mindezek ellenére megszegik a szabályokat?
Komoly dilemmában vagyok emiatt, mert mennyivel kevesebb gondom lenne.
Egyelőre azt mondom, hogy "Érdemes" tenni a költészetért.
Érezd jól magad itt, és írj minél többet, ha már igennel válaszoltál versed végén! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin, nem azért nem vagyok itt annyit mint azelőtt, hanem azért mer meglepett az olvasók mennyisége a FB több csoportjában megjelent verseim visszhangja, és kutya kötelességemnek tartom azt, hogy az írásaikra válaszoljak. Hogy én az oldalon nem kommentelem a mások verseit, az igaz, te tudod, hogy évekkel ezelőtt megműtötték mindkét szememet, és köszönve a fiamnak, (két nagy Monitort szerelt a gépemre) tudok írni, és válaszolni is, de olvasni most sem sokáig, és ellenkezőleg mint a műtét előtt senkit sem kommentálok, se itt sem a FB, csak úgy mint itt is a hozzászólásokra válaszolok. Itt egy Kópia arról amit a napokban kapta a FB-től: "Anton, az ismerőseid 102 000 alkalommal kedvelték a bejegyzéseidet! Örömmel látjuk, hogy az életed fontosabb eseményeit megosztod a számodra fontos emberekkel a Facebookon. Íme egy összeállítás azokról a fényképekről, amelyeket az ismerőseid mostanában kedveltek. Így is napi 10-12 órát ülök a gép előtt…üdv Tóni…