Kihűlt szívek városában,
mint golgotán úgy jártam,
sirattam halott Húsvétom,
enyhülést vártam, megváltást.
Szívem csordultig telt,
könnyel, s nehéz bánattal,
magány keresztjével jártam,
s nem adott senki vizet!
Jaj, hogy fájt a töviskoszorú,
mert hiába szólt szám,
szavam nem értette senki,
körbevettek Babiloni népek.
Egyszer rés nyílt az égen,
fény osont szívem mélyére,
s kinyíltak szavak csatornái,
csobogott sok, tiszta szópatak.
Már volt, aki velem dúdolt,
s megértette, mit jelenthet,
sok ki nem mondott szó.
Megleltem teremtő hazámat,
feleszméltem Golgotámon,
nem hiába fájt tőrszúrása,
eljött hát a várt Húsvétom,
van, aki sötét sárból felemel.
10 hozzászólás
Drága Tünde!
Látom régi versed. Bánatos és szomorú, mégis, szeretem a verseidet! De hisz tudod!
szeretettel-panka
Tudom, drága Pankám…
Mindig örülök Neked! 🙂
Szeretettel: Tünde
Kedves Tünde!
Szép, szomorú versed a szívemet marja,
ne legyen ily bánatos senki húsvétja.
Szeretettel:
Millali
Drága Millali!
Nem kívánok senkinek szomorúságot, hisz igen rossz társ…
Köszönöm szavaid!
Szeretettel láttalak: Tünde
Ma sok hasonló témájú verset olvastam másutt. Húsvétkor felerősödik a gondolat.
Szeretettel:Marietta
Igazad lehet drága Marietta!
Tudod, amúgy is ilyen vagyok…
Szeretettel láttalak: Tünde
Már többször elolvastama a versed, Tünde. Nagyon sok mindent beleírtál ebbe a versbe, ami egy gondolat köré csoportosul. Szépen építetted, belső fájdalma bennem annak ellenére sem oldódik, hogy a második szakaszban megnyílik a vers, talán az ár volt nagyon nagy… Érdekesen szépen vezetett vers.
aLéb
Drága Béla!
Van, hogy egy életen át fizetünk és mégsem elég a törlesztés…:(
Igyekszem vidámabb színben látni a világot, de hát igen nehéz!
Szeretettel láttalak: Tünde
Zuzmara!
Szomorú és szép.
Tetszett!
Antalpista
Köszönöm drága István!
Örömmel látlak ismét!
Szeretettel: Tünde