A kihalt utcán egyedül ballagok,
ez a borongós nap valahogyan más,
minden lépésem visszhangzó kopogás,
elöl, mint fekete gyöngy gurul a csend.
füzérré egyesül, körbefon az est.
Az alkony sután bókol a sötétnek,
rajta homályból szőtt estélyi ruha,
mosolyát álmában átsatírozza,
hátára kavargó ködből von stólát,
nyakéknek a lenyugvó nap sugarát.
Az éjjel házak ablakán át kacsint,
én visszaintek, mint annyiszor, megint.
A robusztus Margit híd összeköti
a Duna vizén át Pestet és Budát,
rajta a villamos, mint sárga lárva,
csikorogva siklik az éjszakába.
14 hozzászólás
Végig olvastam a verseidet. Én nem értek az irodalomhoz, tehát csak mint olvasó mondom el véleményemet.
Gördülékenyek a sorok, sodorják az olvasót. Egyedi, változatos a szóhasználatod. Mozdulnak a képeid, láttatnak. Hangja van verseidnek, és talán ami a legfontosabb, lelke is. 🙂
Írj! 🙂
Gratulálok, Boszika!
pipacs 🙂
Kedves Pipacska! ( így szólítanak a többiek. igaz? )
Szerintem nagyon is értezs az irodalomhoz, és az íráshoz is. Én is elolvastam jó néhány versedet, és nagyon tetszenek. A bíztató szavakat köszönöm, nem is tudod, milyen sokat jelent.
szeretettel. boszi
Wow! Bocs hogy ilyen triviálisan, de tényleg nagyszerű vers. Remek képeket használsz, és nagyon szép rímek is vannak benne.
Amit javítanék, az az első versszak harmadik sorának kezdőbetűje: nem kellene nagy M-nek lenni? Mert az előző sort ponttal zártad, csak azért 🙂
Gratulálok: Miléna
Köszi Milena. ég átdolgozom a tanácsaitok alapján.
Sokat én sem értek a költészethez, de azt a keveset, amit tudni vélek, ha igény van rá, szívesen megosztom mássokkal is.
Azon túl, hogy a verssorok száma sem azonos, minden versszakodnak más a rímképlete. Sok a ragrím. Néhány mondatot nagybetűvel kezdtél, néhányat (kettőt) kicsivel. Milyen meggondolásból, nem tudom.
Tárgyi tévedés, hogy „A Margit híd robusztusan szeli át
a Duna vize felett Pestről Budát,”. Két hete voltam Budapesten, akkor még egyik híd sem szelte át Budát. 🙂
Az utolsó két sorod nagyon tetszene, ha a „csikorogva” szavad helyett, a lárvához jobban illő „halkabb” kifejezést keresnél.
Én még dolgoznék rajta.
Üdv. a
Igazad van, még átdolgozom. Köszi.
szeretettel. boszi
szió!
Élhető, olvasható verset alkottál! Beszédesek a képek, vezetik az olvasót. Talán csak egy apró észrevétel: a Margit híd inkább a Dunát szeli át és a két városfelet összeköti. Soraid alapján picit félreérthető, olyan, mintha épp a két városrészt szelné át… De legyen ez a költői szabadság része. Ettől még remek a vers!
grat
leslie
Már megírtam az előbbiekben, átdolgozom. köszi az észrevételt. 🙂
A versedet tudd, majd megvédeni is, amikor úgy érzed. Javítsd, amiben egyetértesz, de ne más ízlése szerint tálald. Hiszen ahányan olvassuk, annyiféleképpen variálható.
Szeretettel:Selanne
Teljesen igazad van Selanne! Épp erről szólnak a kétségeim. Mikor jön el az a pillanat, amikor azt mondom, bocs, de ezt már nem.
Nekem tetszik! A te lelkedből született a vers a "hibájával együtt". Személy szerint nem keresek hibát,Egy vers első olvasásra jó,és ha eltud az olvasó lelkéig jutni akkor már érdemes volt megírni!
Szeretettel:Erzsi
Nagyon szépen köszönöm Erzsike! 🙂
Kedves Boszika!
Szép képeket használsz. Érezd jól magad itt.
Barátsággal: Ági
Köszönöm Ági, és azt is hogy befogadtok ebbe a nagyon klassz közösségbe….