Miért zúg a tenger, ha vihar szagatja?
Miért jajong a lelkem, ha a hazát óhajtja?
Nem melegít a Nap, ha felhő takarja.
Esendő lényem hiányod siratja.
Haza! Egy darab föld? Nekem Minden!
Nemzet! Egy szó? Nekem Minden!
Nép! Egy tömeg? Nekem Minden!
Család! Egy egység? Nekem mindenek felett!
Népek vérei keverednek bennem,
Zúgnak, lázadoznak. Magyar a lelkem!
Magyar vagyok! Szolgája a honnak!
Benned gyökereztem, téged sóvároglak!
Hazavágyó szívem, eszem bilincselte.
Láncba szorította, megfáradttá tette.
Vágylak benneteket, vágyom a hazát!
Kínlódva fújom a csavargók dalát.
Mit értetek tettem, lehet ellenetek!
Drága véreim, közben felnőttetek!
Hogy lett volna jobb? Máig sem tudom.
Mea culpa, mea culpa morzsolgatom.
16 hozzászólás
Nagyon szívhez szóló a hazavágyó versed. A mély honvágy szól belőle, s szépen fogalmazod meg a vágyaidat, a hazád szeretetét, a mi kis oázisunkat. Kár, hogy sokan közülünk, akik itt élhetnek, nem úgy gondolkodnak ahogyan Te, ahogy mindenkinek kellene. Talán más lenne itt is minden, ha nem a széthúzást, a gyűlöletet keltenék egymás közt, hanem az egységet, az egymás megbecsülését hirdetné, s azért tenne is valamit!
Örömmel olvastam soraidat.
Szeretettel: Kata
Kedves Margó!
Nagyon mély gondolatok.
Hazaszeretett és honvágy.
Tetszett.
Üdv: József
Manapság sajnos ritkán lehet hazafias verset olvasni, mintha szégyen lenne,
pedig mennyi szép hazafias verset tanítanak az iskolákban eleink verseiből…
De ha vállalja valaki a magyarságát, már azt is rasszistának bélyegzik…
Csodaszép és tartalmas verset hoztál, kedves Margó, nagyon örülök neki.
Gratulálok
Kedves Kata ,József és András !
Had szolgáljak néhány életrajzi adattal ,miért olyan erős ez az érzés bennem. Tizenöt évvel ezelött egy vállalkozás csődje miatt két rossz megoldásból kellett választanom, vagy kimegyek Ausztriába dolgozni, vagy kikerülünk az utcára a négy gyerekkel. Tizennyoc, tizenhat, tizenkettő és nyolc évesek voltak akkor.Az eszem tudta,hogy menni kell, a szívem nem akarta. Nagyon köszönöm a hozzá szólásaitokat.
Üdv.: Margó
Kedves Margó!
Ezt az érzést nem tudja átélni az, aki nem volt ennyit távol a szeretett földtől, a szeretett emberektől. Azt hiszem mi tudjuk ezt igazán.
Nagyon szép verset olvashattam tőled és köszönöm neked!
Megerősítettél egy kicsit az itteni fájó magányban.
Szeretettel:
hamupipő
Kedves Hamupipő!
Köszönöm , örülök, hogy adhattam egy kis megerősítést.
Szeretettel: Margó
Kedves Margó!
Bocsánatot nem kell kérned azt hiszem semmiért.Szabad akarattal akkor úgy döntöttél.A rádbízottakat nézted gondolom.Mint írod azóta felnőttek.Istennek legyen hála az érzéseinket is uralni tudjuk valamennyire.Én kívánom ,- gondold azt,hogy az egész világ a hazád, – a hazánk.Egyébként nagyon szép, tartalommal, érzésekkel megtöltött verset írtál.Gratulálok.
Szeretettel üdv:Vali
Az biztos,hogy nehéz a távollét.Hazavágyó soraid fájó bujdosásod tanui.Így csak idegenből lehet írni.Haza írni!
Kedves Vali és György!
Úgy látszik nagyon felfokozottan élek meg mindent, nem hagytam el a hazám és a családom.
Bécsben dolgozom egy idősek otthonában és sokat vagyok távol. Soha nem lennék képes rá, mégis ilyen érzések vannak bennem.Néhány válasszal lenntebb meg is írtam hogy miért?
Köszönöm kedves soraitokat.
Üdv.: Margó
Szia Margó!
Örülök, hogy a hazáról írtál, manapság kevesen teszik!
Mea culpa, én sem! Talán itt az ideje!
Köszönöm, hogy erre rádöbbentettél! Örülök, hogy itt jártam!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Margó!
Nehéz szeretteinktől távol lenni, de a szívet nem választhatja el a távolság. Tetszik a versed.
Szeretettel: Eszti
Kedves Kankalin és Eszti!
Köszönöm, hogy nálam jártatok.
Szeretettel:Margó
Kedves Eszti és Kankalin!
Köszönöm, hogy nálam jártatok.
Szeretettel:Margó
Nagyon szép!
Köszi szépen kedves Györgyi.
Már minden jót elmondtak előttem, csak annyi, hogy tetszett.