Nem e rideg, csekély írásnak,
neki vágytam imáimat.
Már tudhatnám e jó világnak
sokkal többet ért szavad,
Hozzád méltót, lágy, égi ének,
ki vágtató és lét-hevű,
kiben foszlányos lángok égnek,
s éjfélkor rám villan a derű.
Vidd légies lelkeddel, kérlek,
halk mormolás után.
16 hozzászólás
Kedves Ruca!
Nagyon szép ez mormolás, akár egy ima.
Gratulálok, Judit
köszönöm judit:ruca
Szia ruca! 🙂
Már a cím megfogott, mert nekem relaxáció-jellegű. 🙂 Az írás nem rideg, sőt!
Veled mormolom éjfélkor légiesen, mert akkor még nem alszom ám! 🙂
Csak mormolgass te is, mert szerintem pontosan oda érkezik, ahova kell. 🙂
Nagyon tetszik e könnyed versike, ha nem baj, magammal viszem valahová. 🙂
Szia: Kalin
Nagyon köszönöm Kalin!
szer:ruca
Nem olyan csekély! Sőt! Akire rávillan a derü, boldog lehet!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Köszönöm a látogatásod, bocs
a késői válaszért, de a meló….
ruca
Bár tetszik a hangulata (itt-ott egy két hiba előfordul a versben, összetett szavak, vessző hiánya), az első mondat nekem homályos. Vagy csak az én értelmezésemmel van gond.
Azt gondolom, más ember vagy. szia:ruca
Szia. Szerintem az általad említett hibáktól
mentes, azt,hogy nem érted, elhiszem.
ruca
Amíg nem jársz hegyek csúcsán és
mélységnek sötét alján, addíg nem
érted, milyen a síkon andalogni.
Akinek vágytad imádat, meghallja e mormolást, biztosan ruca!
Szeretettel:Marietta
Köszönöm Selanne!
ruca
Szia!
Egy halk mormolás sokszor jobban célba ér, mint az üvöltés. Ez a versed lágy, de erős.
Szeretettel: Rozália
Örülök neked Rozália!
ruca
szentimentális, szép.
Szeretettel
mesako
Nagyon köszönöm mesakó!
ruca