Halkan múló piros látomás
Vérrel mélybe csörgedez,
Lassan érkező állomás, s
Sátorból illanó hangzavar
Mi egykoron Te voltál –
Egymagad,
S most néma léptekkel követő
Emberek ajkán csüngő
Könnyes imalánc,
Kezemben végtelen
Rózsafüzér –
Gondolat.
2 hozzászólás
Jól "rózsafűzérbe "fűzted.Grt.Z
Nayon szépen köszönöm, örülök, hogy olvastál!