lágyan fog körbe,
s úgy simul meztelen testemre,
mintha bőröm helyett, bőröm lenne.
A csillagokat nézem…
Onnan is azt az egyet idézem,
melyben téged látlak…
Melyben téged vágylak…
Tán te is nézed.
Tán te is félted ezt az álmot.
Melyben veled vagyok, s nem kell többé egyedül járnod.
Oly édes ez az este…
ahogy a Hold elfogyó teste megbújik az égen.
Épp úgy vágyok rád, mint régen.
Csak az érzés erősebb.
Mélyebb…
Tisztább…
Bárcsak itt lennél, és látnád!
5 hozzászólás
Szia!
Szép szerelmes vers.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm Rozália, örülök, h tetszett!:))
Ez is tetszik és finoman
szól!
ruca
Köszönöm, örülök, hogy tetszik!:)
Ez egy nyári este lehet, szép leírás.
Delory Nadin