Lépegetek én feléd, Uram,
de oly nehéz nekem a járás,
iszapba süppednek lábaim,
minden végtagom csupa fájás!
Sajog a szívem, mert a szégyen
százfelé ágazik szét bennem,
balhitekkel és babonákkal
hadd legyek mégis tenyeredben!
Taníts meg, Uram, útjaidra!
Végigsuhint rajtam a bánat,
füvek, virágok harangoznak,
s szemhéjam mögött megtalállak!