Ha azt hiszed,
kurtizánhoz jössz el,
tévedsz!
Penelopehez jössz el!
Nem adhatom fiatalságomat,
mert elmúlt.
Nem adhatom javaimat,
mert nincsenek.
De adhatom hűségemet magamhoz,
szerelmemet, mely áldást hoz rád,
édes gyümölcsöt, s nem tarackot,
s nem kér olyat, mit nem lehet.
Mert szívedben csak barátság fér el,
semmit ne félj,
csak barátságom ér el!
4 hozzászólás
Szia Ildikó! 🙂
Először a formáról szólok, mert az is lényeges, nem is akármennyire! Nem értem, hogy miért közlöd ilyen "ritkás" sorokban alkotásaid. Nehéz követni őket, a tartalom elveszíti lényegét.
Próbáltam szerkesztőbe tenni, mellékelem is az eredményt. Azt gondolom, hogy nem shift+entert kellene alkalmaznod írásaidban. Ezt már régóta szerettem volna elmondani, ugyanis az alkotásaidban van lélek, csak elvész a formázás miatt.
Így néz ki ez a versed normálisan:
Ha azt hiszed,
kurtizánhoz jössz el,
tévedsz!
Penelopehez jössz el!
*
Nem adhatom fiatalságomat,
mert elmúlt.
Nem adhatom javaimat,
mert nincsenek.
De adhatom hűségemet magamhoz,
szerelmemet, mely áldást hoz rád,
édes gyümölcsöt, s nem tarackot,
s nem kér olyat, mit nem lehet.
Mert szívedben csak barátság fér el,
semmit ne félj,
csak barátságom ér el!
Hogy mennyivel másabb így? Hát, benne van a lényeg,nem kicsit. Bocsi, hogy eddig magamban tartottam ezt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia, Kankalin!
Nem fogod elhinni, de fogalmam sincs, hogy húzódtak így széjjel a sorok, mert a saját mentett változatomba nincsenek. Úgy vannak, mint ahogy azt te is írod alább.
Ez egyáltalán nem volt szándékos, és nem értem, hogyan csináltam.
Azt hiszem jobb lesz, ha beküldöm újra.
Most már tudom.
Előbb a fészre raktam fel, s onnan másoltam át ide.
Ott is vannak sortávolságok, de nem ekkorák.
No, ez volt a baj!
Köszönöm, hogy szóltál, mert nem vettem észre.
Szeretettel:
Ildikó
Visszajöttem, és nem csak ide, több írásod is érinti az, amit most elmondok.
A címet soha ne tedd zárójelbe, amit viszont abba kényszerítesz, az legyen alcím.
Épp az előbb fogalmaztam meg másnál, hogy a cím elsődleges, mert fel kell keltenie az érdeklődést.
Ez itt azt jelenti, hogy a cím: Késő reggeli szösszenetek. Hogy a többit hova szánod, az rajtad áll. Két lehetőséged van. Alcímként alkalmazod írásod előtt, vagy a megjegyzésbe helyezed.
Én a megjegyzésbe tettem volna azt, hogy variációk ugyanarra a témára.
Nagyon sok múlik azon, hogy egy alkotás miként jelenik meg előttünk.
Érdemes erre figyelni. Mivel sokat publikálsz, az írásaid erejét ismerem, nem ártana erre figyelned, mert félárbocon sincsenek a dolgaid a szerkezet miatt!
Talán hidegzuhany ez neked, magamban tartottam mostanáig, de nem fogom, mert szerintem ennél több van benned, csak senki nem terelget valódi, építő kritikával. Más oldalon is ezt észleltem.
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm drága Kankalin, a törődést, a figyelmet, amit tőled kapok!
Valahol olvastam, láttam, már nem tudom hol, hogy ha a cím a vers első sora, vagy kezdő szavai, akkor a cím, zárójelbe került.
Azt hiszem, verses kötetbe láttam.
De igazad van, mert a cím valóban figyelemfelkeltést szolgál. Így nem lehet zárójeles.
Igen tudom, hogy fontos a megjelenés. minden téren.
Mégis, valahogy a tartalmat mindig többre értékeltem.
Ez valamiféle polgár, vagy inkább anyapukkasztás volt nálam.
Pedig, az oviban, a csésze volt a jelem, ami ugye a tartalmat, formába öntve teszi fogyaszthatóvá.
Népművelőként, a mások tartalmainak formába öntésére mindig nagy figyelmet fordítottam.
Ideje hát, hogy a magaméval is kellőképpen törődjek. Úgyhogy hálásan köszönöm, ha továbbra is segítesz nekem ebben. Úgyhogy, kérlek, ne fogd magad vissza ebben, a jövőben sem.
Szeretettel:
Ildikó