Megyek. Közeledek az ormótlan épület felé.
Hajamat tépdesi a szél.
Lépteim kopognak a járdán.
Sietek. Tízre oda kell érnem.
Nem is vagyok késésben.
Csak a gondolataim űznek.
Gyógyulni akarok.
Vállamba belehasít a fájdalom.
Na ezért is megyek a kórházba.
Azt mondják izomgyulladás.
De nem konkrétak.
Belépek a folyosó ajtaján.
A jellegzetes illatot azonnal érzem.
Jobbra megyek. A zöld falak üresen merednek rám.
A lámpák tompán világítanak.
Leülök a terem előtti székre.
Még van negyed órám.
Kezemben szorítom az ellenőrzőm és a kezelőlapot.
Az orvosok fehér köpenyben rohangálnak.
Csak nézek és várok.
Egy bácsi lassan közelebb botorkál.
Leül mellém. Ő is csak gyógyulni akar.
Kinyílik az ajtó.
Behívnak…
…
Vége a kezelésnek.
Még nem tökéletes.
DE JOBBAN LESZEK!
2 hozzászólás
Nagyon érdekes- rendbe jöttél?
ruca
Persze rendben vagyok. De azért köszi a kérdést és a kommenteket is.