Abou Ben Adhem (örökké éljen!)
egy éjjelen álmából felébredt,
és látta ám a Holdnak fényén át,
a termékenységnek liliomát,
egy angyalt, ki egy aranykönyvbe ír.
Ben Adhem arcán megjelent a pír,
és a szobában lévőnek így szólt:
„Mit írsz te most e könyvbe, mondd?”
Az ráemelte, szép tekintetét
„Ki Őt imádja, írom én nevét.”
“És az enyém?” – így Abou. „Nincs közte.”
– felelt az angyal. Abou meg erre,
még vidáman mondta „Imádkozom,
írd, hogy segítek embertársamon.”
Az angyal írt, és eltűnt. Másnap ím,
aláereszkedett a fényein,
nevét sorolta, kit Isten áldott,
és Ben Adhemé a legelső volt.
Leigh Hunt – Abou Ben Adhem
Abou Ben Adhem (may his tribe increase!)
Awoke one night from a deep dream of peace,
And saw within the moonlight in his room,
Making it rich and like a lily in bloom,
An angel writing in a book of gold.
Exceeding peace had made Ben Adhem bold;
And to the presence in the room he said,
“What writest thou?” The vision raised its head,
And, with a look made of all sweet accord,
Answered, “The names of those who love the Lord.”
“And is mine one?” said Abou. “Nay, not so,”
Replied the angel. Abou spoke more low,
But cheerly still; and said, “I pray thee, then,
Write me as one that loves his fellow-men.”
The angel wrote, and vanished. The next night
It came again, with a great wakening light,
And showed the names whom love of God had blessed;
And, lo! Ben Adhem’s name led all the rest.
1 hozzászólás
Kedves Imre!
Köszönet,hogy hoztad-fordítottad ezt a verset!
“írd, hogy segítek embertársamon.?”
Ez ami segített,hogy Ben Adhemé a
legelsä legyen.A neve az elsö helyen
Gratulálok!
Barátsággal:sailor
Szep napot!