Én csak az idő múlását várom
Hadd üssön az ócska fali óra
Az idő szárnyain eljössz hozzám
Csupán néhány boldog csókra
Csupán egy rövid, lágy ölelésre
Egy leheletnyi, szerelmes szóra
Utána eltűnünk a semmiségben
Mint életünkből annyi boldog óra
De mi nem leszünk semmivé
Mi el nem szakadunk soha
Nekünk a sors örök életet adott
Bár verhet fájón az ég ostora