Köszönöm, hogy ennyire elkedvetlenítettél,
Köszönöm, hogy lelkileg tönkretettél,
Még mindig nem tudom, oh bár tudnám,
Ha csak egy jelét is láthatnám,
Ilyen viselkedésed mellett akkor minek szültél?
Szeretet helyett túlzott szigort, gyűlöletet, utálatot küldtél.
S az Élet? Egy hatalmas szalmakazal,
Fölös próbálkozások a sikerért, százezernyi kudarccal,
Csodálkozol, hogy törekszem vidám lenni?
Az összes bűnöm, hogy fiatalként akarok élni, ennyi
Hát ezért a szenvedésért kellett megszületni?
Boldog, nyugodt életre vágytam volna,
Bíztam, reménykedtem, igyekeztem, hittem
De talán túlzásba vittem,
S tetteim után vártam, mit hoz a holnap?
S mit hozott? Sok kudarcot, sikert sosem.
A 30. életévre megszűnt életkedvet,
Itt és most befejezem hát versemet és életemet,
Mindezt saját magadnak és bánásmódodnak köszönheted!
3 hozzászólás
Szia dite! 🙂
Megrázott versed tartalma. Sajnálom, hogy ilyen kemény dolgokat osztott neked az élet.
Formailag javításra szorulna sok minden, de most úgy érzékelem, hogy neked az átélés fontosabb.
Bemutatkozásodban és megnyilvánulásaidban is észlelhető a vasút felé vonzódásod.
Ajánlom neked vörössapkás regényét, mert fantasztikusan és élvezhetően mutatja be a vasútnál eltöltött éveit. Ha valóban fontos neked ez a terület, ne hagyd ki azt, hogy pozitívumokat vegyél ki belőle!
A legszebbeket kívánom neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Aphrodite!
Remélem, egyszer végleg sikerülni fog az érzéseid és gondolataid helyretenni, a haragot és a szomorúságot végleg átalakítani szeretetté és életörömmé. Sajnos a világban sokan követhetnek el rajtunk meggondolatlan, sőt gonosz tetteket, de mi is legalább ugyanolyan bűnösök vagyunk!
A boldogság pedig, már ha az általunk elképzelt formában létezik egyáltalán, nem a világtól és más emberektől függ, hanem hogy mi magunk belülről képesek vagyunk-e boldogok és kiegyensúlyozottak lenni. Lehet, hogy nincs igazam, de az eddigi élettapasztalatom ezt mutatja. Próbáld a rossz helyett a jót is meglátni, hiszen a szenvedésen kívül egy csomó dologért köszönettel tartozol annak a bizonyos személynek! Itt egyetlen lehetőség van: bebizonyítani, hogy nem olyan vagy, amilyennek Ő gondol téged, és ezáltal harmóniába kerülni saját magaddal.
Üdv.:Tamás
Kedves Jerrynostro, éppen ezt teszem. Ugyanerre jöttem rá én is, sőt! "Felébredtem", sok minden más dologgal kapcsolatosan rájöttem az igazságra!
Üdvözlettel: Aphrodite