Ne sírj, ha leszek véres alkony,
néma jajjal kihunynak csillagok.
Akkor se sírj, ha nem lép diadalra
az a cserben hagyott árva angyal.
Egyszer széthull a titkok koszorúja,
engedd elnézni egy percre csendben
síromon ahogy lengedez méla búja.
Végtelen nyugalom átrajzol többször,
telítődöm némán, sűrű homállyal.
Szívemben most oly csendes az áhítat.
Leszek alkony bölcse, kihunyt csillag,
halkan csengő harang bronz aranya.
10 hozzászólás
Szia!
Nagyon szép verset írtál. Megérintett, mert most vesztettem el vkit, aki közel állt a szívemhez.
Ne sírj, ha leszek véres alkony,
néma jajjal kihunynak csillagok. – sajnos sírok.
üdv hundido
Szeretnélek megvigasztalni kedves Hundido!
A fájdalmat mindenkinek magának kell feldolgozni, ami egyedül nagyon nehéz.
Szeretettel ölellek: Ica
Szépen csengő szavakkal ecseteled azt a hangulatot Kedves Ica, ami így november elején mindannyiunk szívét megérinti. Szeretettel olvastam! -én
Igen kedves Laci, először is az ősz, az elmúlás, a halottak napja, mind, mind nagyon nehéz, ha belegondolunk a saját elmúlásunkba is. Nagyon nehéz időszak.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Drága Ica!
Ez a versed méla bújában is gyönyörűséges…
"Egyszer széthull a titkok koszorúja,
engedd elnézni egy percre csendben
síromon ahogy lengedez méla búja."
Ölellek szeretettel 🙂
Ida
Köszönöm a kiemelésedet drága Ida!
Egy kicsit elmerengtem az elmúlás felett.
Szeretettel ölellek: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Én itt, mint mindig, hiszen eddig is olvastalak, de az utóbbi verseid másfelé tartanak, mint ahogy
megszoktam tőled, hát kivártam.
Valószínűleg gyávaság miatt hagytam szó nélkül a gondolataid.
Teljesen átalakultál, és nem vagyok alkalmas arra, hogy ebben az élethelyzetben épkézláb gondolatokat adjak, de megérintett a változásod is.
Nagyon nehéz emésztenem, mert nekem hiányoznak a szépséges képeid, amiket megszerettem általad.
Remélem, ez a korszakod csak időleges, és megmutatod még azokat a csodás festményeket, amiket szavakból szősz mindannyiunk élvezetére.
Azért nem térek ki bővebben a versedre, mert képtelen vagyok.
A legszebbeket kívánom neked, nekünk pedig csodaszép képeket gondolataid által 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin.
Köszönöm szépen az őszinte véleményedet!
Ebben az időszakban írtam a harmadik könyvem prózai részét. Gondolom, hogy a prózának jót tett a líra, ezek szerint a líra szenvedett hiányt:)))
Amikor elkezdtem írni a prózát, kegtöbbször vers lett belőle és ilyenek.)))
A változás viszont bennünk van, mint körforgás remélem visszajön újra a régi énem.
Legkevesebb nyolcszáz versem van, más más stílusban, témában. Egy kicsit siettet az idő, nem lehet már olyan sok hátra az életemből.
Még egyszer köszönöm a figyelmed őszinteségét.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Nehéz eleget tenni a címben foglalt kérésnek! Amíg olvastalak egyre jobban elszorult a torkom, és erősen kellett, nagyokat pislognom…
Judit
Kedves Judit!
Néha bizony jól esik egy kiadós sírás, megtisztil a lélek.
Szeretettel láttalak: Ica