Vékonyka káva
s a kútban iszonyú sötétség.
Nem hallod szavaid csobbanását
s a születő gyűrűk hullámverését.
Fél évszázad csendje bennem.
Nyiss meg engem és nyisd meg
bennem őket.
Ereszkedj mélyre,
ha nem rémít kripta sötétje
és felsejlő részleteik:
kemény csigolyáik, elfehérült ajkaik
üzenete. Az örökségem.
Ne csak a tengert akard látni,
hogy szikrázik fél évszázad
szilánkos szépsége.
Csak a víz fodrozódik,
az égtájak közt feszülő
végtelen tükörképe,
a semmi.
1 hozzászólás
Ez elég érdekes. Tetszenek a képek, de ezentúl csak annyit tudok mondani róla, hogy elolvastam. Végülis az összes versedre ezt mondhatnám.
Üdv