Ahogy a sejtet óvó membrán,
úgy őriz és gondot visel rám…
Testem és lelkem csak Őt várta,
a hús, a vér, szivárványhártya,
sorsomat megíró DNS…
Az életünk sosem végleges,
mert a halál nem tarthat fogva,
nem lehetünk a világ foglya.
Megszületni, élni s várni Őt,
levetni a régit, hisz kinőtt
a ruhánk, mindenünk toprongyos,
újba öltöznünk lenne fontos,
s éltünk ízesíteni sóval,
hogy ne legyen hamis, olcsó dal…
10 hozzászólás
Kedves Klára!
Reálisan,nagyon reálisan leírtad a tényt:
´A RUHÁNK MINDENÜTT TOPRONGYOS
ÚJBA ÖLTÖZNI LENNE FONTOS
Gratualok:sailor
Kedves sailor, köszönöm szépen!:)))
Üdv: Klári
Ahhoz, h a dal ne szóljon hamisan, meg kell találni a helyes utat! Számomra erről szól ez az elgondolkodtató vers. Nem egyszerű, – semmilyen értelemben sem! Tetszett! Üdvözlettel: én
Szia Bödön!
A mondandóm ennyi: tiszta ruhát kell vennünk, mert a piszkos, toprongyos a régi, a bűnös életet jelképezi. A tiszta ruha pedig maga Krisztus (öltözzétek fel a Krisztust, mondja Pál apostol). A lényeget megértetted, ennek örülök. És köszönöm!:)))
Üdv: Klári
Remekül összeszedett gondolatsor. Legyen érték az életünk, s ha a karmánk tanít, fogadjuk el. Újra, és újra, hiszen annál tisztább lesz az élet dala. Egyszer…
Selanne
Kedves Sel!
Ugye nem haragszol, hogy a karmában nem hiszek:))) Nagyon köszönöm kedves szavaidat:)))
Szeretettel: Klári
Nagyon tetszett, remek áthajlásokba font igényes, ötletes rímek, szépen vezetett egy-szuszra-történet. Jó volt olvasni.
aLéb
Örülök aLéb, köszönöm szépen az itt jártad :))
Üdv: Klári
Szépen írod kedves Klári, Te versed biztosan nem olcsó dal. Tiszta szívvel íródott.
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica, köszönöm))
Szeretettel: Klári