Merre szökkent
fecskeszárnyán?
Elcsavargott
lombok árnyán
a nyáridő.
Csupa kóró
már a határ,
ázó-fázó
jegenyepár,
reszkető.
Ősz könnye hull
lecsorogva,
vág a szeleknek
a sodra,
zörgető.
Vadul zizeg
a falevél,
a szomszédban
topog a tél,
hóvető.
3 hozzászólás
Dallamos, szép vers, különösen tetszik, hogy a versszakok utolsó sora (szava) egybecseng. Gratulálok: Colhicum
Dallamos vers, szép természeti képekkel! Jól sikerült.
Nagyon szép!:)