csalamádé
karalábé
rímnek remek szafaládé
egy szem borsó
csorba korsó
vers sor végén nem utolsó
lassú csiga
buta liba
oda érnek a lagziba
egyszer mondom
rontom bontom
ne Te rázd az én kolompom
szíre-szóra
jobbra balra
dőlj be az éles kanyarba
cseng a csengő
leng a kendő
nem lehetsz mindig az első
nyitom csukom
húzom vonom
ha kell beljebb is nyomkodom
szó lesz tetté
válik ketté
népszerű elfeledetté
ne félj tőlem
fuss előlem
nem engedlek el mellőlem
nincs mit tenni
elég ennyi
buta rímet versbe szedni
2 hozzászólás
Éjfélt ütött már az óra
Jót mulattam én most Koma.
Üdv:Edit
Szép napokat kívánok!
Szervusz Edit!
Öröm, ha tetszett ez a kis bolondozás… bár néhol egy-két komoly utalást nem tudtam elkerülni… 🙂
Köszönöm!
Üdvözlettel: koma