A homlokom ráncos most már, szürke a haj koronámon,
sihederségem kifosztott, ereimben zakatol tán,
elinalt éltem, a kényes, tövis és tőr, nekem ez jár.
Reményem sír a vadásztól, tudom álmomban ide járt,
nekem ágált, bennem járkált, a szó sava is sikoltó,
s aki nem hall engem, az tán soha nem jön az égre….
17 hozzászólás
Mintha az öregedés és halál öltögetnének nyelvet egymásra hiábavalóan, hisz majdnem egyek. Persze nem mindegy, mi lesz azután…
Hanga
Amíg "ezek" veszekednek, velem nincs baj, de egyszer
észre veszik, hogy én is ott vagyok………..
köszönöm a pillantásod:ruca
aztán? addig!-az a nehezebb-:"aztán" már rendben van, az "addig" a rejtelmesebb
probléma..
ruca
Szia ruca!
Komoly vers, félelmetes, szívszorító, rajtam nagyot ütött, komolyan elméláztam a gondolatokon. Nem tudhatjuk, mennyit osztottak nekünk.
Meglehetősen nyugodtan, tényként vezetted be a mindenkin lezajló, elkerülhetetlen folyamatot, borotvaélesen látom a képet. A negyedik sortól talán elkezd sikoltani benned valami, az utolsó sor pedig lecsap, nekem az benne a legfájdalmasabb.
Szép a vers, de ne menj még!
Szer: Kalin
Bizony, erre is gondolni kell, de a végét
nem tudom, hogyn oldom meg……..
Örülök,hogy nálam jártál:ruca
🙂 Megoldod. 🙂
Szia Kalin.
Az ember néha elkószál erre-arra,tavak mellett
járkál és nézi a kishalakat a vízben-de közben mást is lát.
és néha nem örül neki….
én viszont igen, hogy itt vagy.
ruca
Akár egy keserű, fantasztikus álom…
Nagyon tetszett, Judit
Bácsak az lenne, kedves Judit…
Örülök,hogy itt jártál!
ruca
Nagyon mélyre ható alkotás.
Éveink számát nem tudjuk előre. Így a jó.
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Szia- bizony azt az egyet senki nem tudja,kiabálok is
rendesen!!
megtisztelő a látogatásod-köszönöm!
ruca
Szia!
Az egész verseden végigvonul a sikoly, a fájdalom. Nagyon szép!
Szeretettel: Eszti
Heló Rozália! Ha kedvenc prózaírom olvas, az nagyon
felemlő érzés.köszönöm szépen!
ruca
Mérleg ez a vers, önmagában vont, keserű. Ritmusa erősíti a szavak jelentését bennem, és történet vezetése is nagyon tetszett. Örömmel olvastam a versed, no nem a tartalma, megoldása miatt.
aLéb
Szia. Bizony, a valóság is megérint néha,tagadhatatlanul
kererű tőle az ember, de talán ettől lesz igazán ember.
Örülök a látogatásodnak!
ruca
Elgondolkodtató…félelem az ismeretlentől.
Ezt éreztem nagyszerű versed minden sorából.
Szépségesen fájdalmas.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Szerbusz Zsike. Köszönöm megtistelő látogatásod és
nagyon örülök,hogy elindított nálad egyfajta érzés-hullámot.
ruca