Szavakkal játszom,
mint nyári hőségben
fel-felvillanó villám
a vöröslő ég alján.
Gyűrt piszkozattal
küzd az igaz,
virtus karjaiban
álommal telt bölcsőt ringat
hasztalan.
Képzelt képekre
vetítem versemet,
rongyos mozivásznat
foltoz a hímzett bölcselet.
Sápad a szó,
ha nincs mit
mondanom.
Fáradt, kóbor lényem
súlytalannak látszó
rend felett.
Színekben pompázó
vers lehetne
de mégsem az,
ez nem panasz.
Folyton gyanakszom
dacból parázslom,
ha nincs varázsszó
bátran el kellene dobni
papírbörtönében
lángra gyújtani.
Megkönnyebbülnék
túl lennék a nehezén
és akkor megfesteném
saját arcképemet én.
10 hozzászólás
Kedves Oroszlán!
Szavakkal játszók közül, az egyik legjobb játékos vagy.
Nagyon tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Nagyon megtisztelő soraidat kedves Harcsa köszönöm szépen.
Üdvözlettel: Ica
Nagy játékos vagy drága Ica, mondhatnám mesteri 🙂
Nagyon tetszett a versed !
Szeretettel ölellek: Zsu
Drága Zsu!
Örülök az elismerő soraidnak, köszönöm.
Szeretettel láttalak: Ica
Elmélkedésed nagyon jó!
Önarcképfestés nem könnyü!
…és az öszinteség adja meg hozzá
a legszebb fényt!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Nagy játszma lesz, ha megtudom festeni önmagam. és ez tényleg nem könnyű feladat.
Szeretettel üdvözöllek: Ica ( o
Kedves Ica!
Ha véletlenül nem sikerülne megfesteni portrédat ne aggódj, mert minden versedben benne van.
A magyar nyelv csodálatos.Jó játszani a szavakkal.
Gratulálok a versedhez.:Ágnes
Nagyon jólestek a kedves soraid! Köszönöm szépen.
Szeretettel látlak mindig: Ica
Gyönyörűen festesz szavakkal, drága Ica. Benne látlak minden költeményedben.
Ez is gyönyörű!
Szeretettel!
Ida
Drága Ida!
Köszönöm a kedves véleményedet.
Szeretettel: Ica