2024. október 9., szerda
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    emlékezés

    Szerelmes voltam egy warronba

    Zöld ZsázsaSzerző: 7 hozzászólás1643 megtekintés

    Sabbat napja elérkezett hát –
    Leyován vár téged Sirnon, vár!

    Kialszik a megszokott lelkes fény,
    fakón tekint ránk egy szürke lény,
    egy szürke, különös, sebhelyes lény:
    meghasadt tudatod, Rushed, ez tény.

    Sabbat napja elérkezett hát,
    súlya alatt görbül a warronhát.

    Emelkedj, állj talpra, bár összeroskadsz,
    itt egy bot, tessék, erre támaszkodhatsz,
    ha sebhelyes lelkednek nincs is támasza,
    holott körbeleng téged a misztikus vágy szaga.

    Sabbat napja elérkezett hát,
    megkezdi Sirnon utolsó útját.

    Követjük, ahogy elindul Sirnon,
    elindul, átkel lassan a Hídon,
    utolsó utam ez, nyöszörög,
    elátkozott lélekfa ágaival zörög.

    Sabbat napja elérkezett hát ,
    betölti a fába zárt lélek bosszúját.

    Forrásvíz nem segít, távol a warron-tál,
    Lótusz a közepén: élet és halál.
    Elvitte Leyován, a tál az övé már,
    most téged akar, Sirnon! Leyován vár.

    Sabbat napja elérkezett hát,
    magával hozza, Sirnon, a halált.

    Kívülről látja a saját testét,
    kiszippantja a fa warroni lelkét –
    meghasadt tudata összeforr talán,
    a régi tűz melett mély zavar az arcán.

    Sabbat napja elérkezett hát,
    elhozta néked a megtisztulást.

    Kínzó tehertől szabadul Rushed,
    ébredés várt, épp most, épp rá, és itt.
    Bizonytalan, nem tudja, jó-e így,
    Sirnon, másik énje, talán még hiányzik.

    Sabbat napja elérkezett hát,
    elhozta nektek a búcsúzást.

    Sirnon fába zártan szenved; elkárhoz.
    Nem volt ő sem irgalmas a fákhoz,
    se a lelkekhez, akiket belezárt,
    híven követve királyát, Leyovánt.

    Sabbat napja elérkezett hát –
    Sirnon Rushed testéből kivált.

    Sirnon, te mécses mellett ülő rémalak,
    sebhelyes sápadt arc, nagy fekete kalap,
    vonzó misztikum, rövid nyár, hosszú telek…
    Sirnon. Lehet, hogy téged szerettelek?

    Megosztás

    7 hozzászólás

      • Zöld Zsázsa

        Szia!
        Nagyon örülök, hogy ismét betévedtél hozzám!
        A versről a következőket kell tudni háttérinformációnak, hogy értelemzhető legyen (igyekszem rövid lenni)…
        Egy régi nyáron voltam egy táborban, azóta is életem egyik legnagyobb élményeként tartom számon. A minden évben (egyébként párhuzamosan több helyen kb egyszerre) megrendezett 2-3 hét lényege, hogykilépjünk a valóságból és játszunk. Egy Királyságba kerülünk, a mienk neve Aquillon, de egyszer meglátogattuk Romfelliont is, és voltak régi Királyságok is, mint Elidor, Aleion, talán Kőország vagy ilyesmi, … és még sok. Az lehetünk, aki akarunk. (A játék elején nevet választunk magunknak és elmeséljük a "történetünket", amit persze magunk találunk ki, de a Királyságban az "úgy van és kész".) Amióta ismerem a játékot, én is minden nyáron részt veszek benne, de az első ilyen nyaram azért is volt "más" mint a többi, mert egy rövidke szerelem fűződik hozzá. Ez a fiú volt "Rushed", akinek a Birodalmi Év során meghasadt a tudata (persze csak játékból 😛 ), és ő lett Sirnon, sőt később kiderült, hogy Leyován is benne élt. Ez a két utóbbi fura név egy-egy "warron"-t takar, azok érdekes lények, akikkel abban az évben nagyon nem voltunk jóban, bővebb leírást találsz a versben meg a Krónikában is.
        Én voltam a krónikás abban az évben, szintén olvasható itt a Napvilágon (Aquillon Krónikája) – s bár irodalmilag nem egy nagy érték, talán megérthető belőle pár dolog. Amikor begépeltem, most nemrég, nagyon magával ragadott az emlékeim hangulata, elkezdtem gondolkozni, és arra jutottam, hogy talán nem is "Bálintot" szerettem (ez az igazi neve), de még csak nem is "Rushedot", hanem Sirnont, azt a misztikus, különös figurát, és azt a felfokozott hangulatot, ami azt a jónéhány napot ellepte (meg éjszakát, mert sok játékbeli esemény történt éjjel is, hiszen az sokkal misztikusabb, érdekesebb, sejtelmesebb, és persze ijesztőbb is).
        Nagyjából ennyi…

        (Megjegyzés: ezt írtam levélben I.B.I.nek, érdeklődésére, de most beteszem ide is, hogy másnak is érthetővé tegyem ezt az egészet valamilyen szinten.)

        András, te is örülök, hogy olvastál! Köszönöm mindenkinek, aki erre tévedett és olvasott! 🙂
        üdv
        Zsázsa

    5. C E Shepherd

      a fórumról tévedtem ide, ahol kérdezed, versed értelmezhető-e egy teljesen kívülálló szemével, háttérinfó nélkül.
      kedves zsázsa, nos, kizárva minden zajt, eddig 1x olvastam végig. csakúgy tombol benne a fojtott drámaiság – számomra fojtott. sodor magával, ahogy futnak szemeim a sorokon, jó volna némi információ, kiféle, miféle az a warron, mégsem görgetek le a hozzászólásokhoz – ahol talán akadna magyarázat is. tetszik, borzongató, beleszövi az olvasót a történetbe, amit jobban fogok érteni harmadjára.
      s ezek a csodás nevek, amiket használsz… a warron szó meglehetősen erotikus hangzású.

    Hozzászólás