Szél imbolyog a víz felett,
sirály csap le vadul,
és rázva bársony permetet,
ezernyi vízcsepp hull.
Emelkedik, majd lezuhan,
s fakón íveli át
a kényszerrel párosodott
halál pillanatát.
Mert étel kell, mert levegő,
mert víz és szél és Nap.
Szükség kovácsolta erő
a leghatalmasabb!
Állat vagy! Én is! Mind azok!
A civilizált máz
oly olvadékony, mint a hó,
s képmutató. Vigyázz!
11 hozzászólás
Valóban a legjobb, és a legcélravezetőbb, óvatosan.
Marietta
Kedves Irén!
Bizony igaz, hogy olyan világban élünk, amikor vigyáznunk kell minden léptünkre és szavunkra, talán még a gondolatainkra is. Tetszettek a gondolataid.
Szeretettel: Kata
Kedves Irén!
Sok igazság van a versedben. Sajnos.
Szeretettel: Ági
Kedves Irén!
Manapság nagyon aktuális témát dolgoztál fel versedben.
Sok igazságot rejtenek a sorok.
Szeretettel: Zsóka
Ami élő ezen a földön, az mind az "életben maradásért" harcol, mind a saját eszközeivel. Civilizáció? Mit is takar ez az általunk kitalált szó pontosan? (Ez költői kérdés.)
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat!!!
Kedves Irén !
Bizony, bizony !
A virtuális és a való világ is tele buktatókkal, nagyszerű alkotásodban erre hívtad fel figyelmünket.
Továbbra is csak óvatosan !
Szeretettel olvastalak, tetszett a versed : Zsu
Kedves Irén!
Az ember rosszabb, mint az állatok legtöbbje. Az állatok táplálékért ölik meg egymást, ahogy a versedben megfogalmaztad: szükségből. Míg az emberek bosszúból, irigységből, haszonszerzésből, féltékenységből, önzésből, hatalomvágyból, vallási fanatizmusból, babonából, sőt szórakozásból is ölnek. Nemcsak a táplálék állatokat, hanem saját fajtatársaikat is. Nincs még egy ilyen az élővilágban! 🙁
Judit
Kedves Zsu, és Judit, nagyon igazatok van. Sajnos.
Köszönöm figyelmeteket.
Kedves Irén!
Mennyire igaz minden, amit írtál! Főként az utolsó három sor fogott meg, mintegy összefoglalása a versednek. Abszolút egyetértek mindennel, azokkal a gondolatokkal, amiket ez a vers kifejezhetett általad. Üdv. Szilvi
Köszönöm, Szilvi!
Valóban az a négy sor a lényeg.