Halkan bomlik a ködben a hajnal,
Fodroz a víz tetején a varázs.
Lágyan suttog a nád, puha szélben
Hangol a reggeli békabagázs.
Táncol a tó tükrén a sugárka,
Nap fia siklik a víz peremén.
Foszlik a köd, már oszlik a pára,
Csillan a harmat a fűzfa tövén.
Vadkacsa úszik a tó közepére,
Hat pihe barna fiát vezeti.
Büszke sirály les fentről a mélybe,
Színezüst potyka nyomát keresi.
Éled a vízpart tünde világa.
Harsan a part füve, bont a virág.
Boldog az ember éled a vágya,
Míly gyönyörű, csodaszép a világ!
11 hozzászólás
Szia!
Zene nélkül zenél!
Imádom a vizet, és imádom ezt a verset is!
Gyömbér
Szia!
Köszönöm!
Üdv:dodesz
szia!
csatlakozom Gyömbérhez, mint vízimádó, jó volt olvasni
e remek hangulatú, dallamos verset.
Én az örömködés mellett kicsit köszöntő jelleget is
érzek benne.
jó lett!!
üdv leslie
Csodaszép, egyszerű tóparti képek, mégis olyan “tünde világ” hangulatát tudtál neki adni. Gyönyörű. Különösen az tetszett, hogy a végén az embert is belevetted. Gratulálok!
Szép vízparti leírás,mely a habokkal-hullámokkal együtt ring.Az utolsó sor
egyszerűnek tűnik:egy hétköznapi megállapítás.A vers többi része megérdemelt volna valami fantáziadúsabb,elütőbb zárást.
Tisztelettel,gyogyo!
Köszönöm szépen a hozzászólásaitokat, nem is gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog!:-))
Kedves Gyogyo!
Osztom a véleményed befejezés ügyben! Tudnál javasolni valamit?
Üdv:dodesz
olyan gyönyörű ez a vers, miközben olvastam elképzeltem a leírtakat és nagyon jókedvem lett tőle:)
Köszönöm, kedves Brill Johanna!
Nagyon örülök, hogy tetszik!
Üdv:dodesz
Jól lüktet, olyan nagyszemű körbenézős vers, kissé nekem talán túl idillikus, de tényleg szép 🙂
sok jót
Időmérték, időmérték, éljen! 🙂 De jó! 🙂 Én sajnos nem tudok ilyet, ezért mély tiszteletem annak, aki igen! És tényleg idillikus kis kép.
Üdv, Poppy
Köszönöm, kedves Poppy!