Új ablakot raktak be nálunk éppen ma.
Új ablakkal, s új reménnyel teli nap.
Azt hittem, ha más lesz majd,
a képen a keret, akkor új lesz,
a kilátás is vele.
Semmi, nem változott, semmi,
bár az ablak új, de a gond,
még mindig rám mordul.
Még mindig csak a bajt látom,
pedig lent gyerekzaj és remény kiált rám.
Várjon!
Remélem a kép is változik bennem,
bár tudom, ehhez nem új ablakot kell vennem.
2 hozzászólás
Kedves Attila! A megfogalmazás rövid és tömör, de értem/érzem, hogy nagyon sok érzés és mondanivaló van a sorok mögött. Gratula!
Sokat mondó veresd nekem is tetszett! Kedves Attila, örülök, hogy olvastam! Katalin