Az alkati kérdés ott hatol a sértés,
A férj felől a szerelem féltés.
Gyilkost szül mert nem ért a szóból,
Halálnak halálával él és nem kér a jóból.
Ez a modern kapcsolat egy parancsolat,
Nézi a hajad meg a bakancsodat,
Ha a szerelem már nem kenyerem,
Az asszonyt verem ez látszik a gyereken.
Mert elveszett az empátia,
De megmenthet egy Isteni telepátia.
Nyisd már ki a szemed ember,
Tegyél egy jót egyszer-egyszer.
Mentsd meg a világot önmagadtól,
Szeress légy boldog és szakadj el a múltadtól.
A fegyver, a kard, a bokszer, a kés,
Az ágyad mellett nagyon kevés.
Félsz mindentől és van rá okod,
De mindenért a rendszert okolod.
A becsület egy szép vegyület,
Ha elnyomod ott nem véd a feszület.
Jézus sír csak a kereszten,
Mert kezedben a tű de a tető fedetlen.
Omlik a vakolat de követed a divatokat,
A negyedig válás teszi tönkre a fiatokat.
A múlt elmúlt mert nem tart örökké,
De függsz a múltért a halálkörökért.
Változtatnál de sok lett a változó,
Eltűnt a por és eltűnt a bogyó.
Minek nyúlsz más után nem ez az út,
Mert senki nem rakna a földedre koszorút.
Szeress még élsz és élj a szeretteidért,
Tegyél végre az álmaidért.
A jövőd szebb lesz és büszkén nézel vissza,
Ezt jártam én be, ez az-az utca.
3 hozzászólás
Kedves Dávid!
Köszönöm szépen.
🙂
Üdvözlettel: Szabolcs
Kedves Dávid!
Üzenet-ed egy nagyon sikeres vers, másikat is olvastam. Eszembe jut,
hogy még Te fiatal, szinte kisfiú vagy, s úgy verselsz mint egy gyakorlott
komoly idősebb író és költő.
Hidd el, jó lenne, ha a Napvilágot gyakrabban látogatnád.
Még csak egy-két versedet olvastam, de azt mondhatom komolyan:
ha ez a fiatal fiú ügyes lesz, te leszel nemsokára egy második:
Petőfi Sándor, s nem vicc, én komolyan mondom.
Verseidet szeretettel olvastam: Finta Kata
Kedves Dávid, a versed figyelemre méltó és gondolatébresztő. A befejezése szerintem remek.