Csapó indul,
filmkockaként peregnek a percek
az idő állandóságában
a kizsigerelt forgatókönyv
visszafele is folytonos
vénemberből zigóta
kávézaccos emlékekkel álmodok
a láthatatlan erő
maradandóvá présel
felvétel,
a mozgóképek megelevenednek
bőröm égett jelmez szagú lesz
tekintetembe sül a maszk
és megjátszom a cselekvést
kamera forog!
helyemmel kínáltam az azonosulást
a tükörkép kinőtte magát
12 hozzászólás
Kedves eferesz!
Jó!
Nagyon!
Különösen a két utolsó sor!
:…de mind!
Gratulálok:sailor
Köszönöm, hogy itt jártál!
Kamera forog!
🙂
Csak nem valami filmes ember vagy?
(a fiamtól szoktam hasonlókat hallani)
Jó a vers!
Üdv. Ida
Hét nem is tudom, de "színház az egész világ".
Üdvözletem!
Igyekszem eligazodni a "csapó" és a kamera lencséje között. 🙂 Majd…megvagdosom kedvem szerint. 😉 Üdv. Éva
Jó munkát! 🙂
Szépeket!
A kamera forog: komoly mondanivalóval.
Szeretettel: Ica
Köszönöm, kedves Ica, hogy benéztél a szobába!
Üdvözletem!
no az utsó két sor adja. tetszett. szeretettel
Köszönöm, kedves Andrea! Igen, a tükörkép!
Üdvözletem!
Ötletes és jó!
Ágnes
Köszönöm, kedves Ágnes!